Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

július 25.), (II.) György és Dóczy Fruzsina fia, Báthori Istvánné Homonnai Drugeth Fruzsina unokaöccse. Református arisztokrata, felesége Nádasdy (II.) Ferenc és Báthori Erzsébet leánya, Nádasdy Kata. Fiatalon Bocskait támogatta, de 1605-ben rekatolizált és ettől kezdve a protestánsokat kíméletlenül üldözte. Drugeth (VI.) István halála után, 1612-ben a család egyedüli felnőtt férfi tagja. Az uradalom földesuraként katolikus udvarbírájával és darabontjaival 1616 decemberében elfoglaltatta a varannói templomot a protestánsoktól. Ungi főispán 1603-1620, zempléni főispán 1610-1620 között. Királyi pohámokmester 1610-1618 között, 1618-tól haláláig országbíró. 1611 -ben részt vett a Báthori Gábor erdélyi fejedelem elleni hadjáratban, 1616-ban, Bécs által támogatott erdélyi trónkövetelőként, sikertelen támadást indít Bethlen Gábor ellen. A harmincéves háború idején, Bethlen 1619-es hadjáratakor Lengyelországba megy, hadat szervez és hátba támadja Felső-Zemplén felől.8

1619-ben birtokai a Bethlennek meghódolt, és felső-magyarországi kincstári ügyeit intéző Kassai Kamara fennhatósága alá kerültek. Ez történt a

8 U et C 4:24. U et C 62:54. In: U et C. http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/al01112.htm?v= pdf&a=start (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.); MNL BAZML SFL IV. 2001/b. Iratok. Loc. 101. No. 475.; IV. 2008/d. Loc. 18. No. 151. Sub CCC. Genealógia Descendentium Rozgoniano-Bathoriano-Poganiano-Homonnaiano-Esterhazyanorum.; Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Összeállította: Fallenbüchl Zoltán. Budapest, 2002. (Nemzeti Téka. Sorozatszerk.: Kégli Ferenc és Monok István) 81.; Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. III. köt. Pest, 1858. Drugeth család. (Gereni és homonnaif). 398—405.; Vő: Nádasdy család. Nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura. VIII. köt. Pest, 1861. \ 4-27.', Kovács Sándor Iván 1967. http://mek. niif.hu/05700/05731/html/index.htm (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.); A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16-17. században, http://archivum.piar.hu/arisztokrata/ (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.); Diós István (főszerk.): Magyar Katolikus Lexikon. II. köt. Bor-Éhe. Budapest, 1993. 705.; Nagy László: Flajdúvitézek. Budapest, 1986. 198-219.; Reiszig Ede: Zemplén vármegye története. II. rész. A mohácsi vésztől a nemzeti fellendülés korszakáig 1526-1815. In: Borovszky Samu (szerk.): Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Budapest, é. n. [1905] Magyarország vármegyéi és városai. (Magyarország monográfiája) A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának enczik- lopédiája. 391-392., 438.; Szepsi Laczkó Máté: Emlékezetre való dolgok. (Részletek) In: Makkal László (szerk.): Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. Budapest, 1980. 79-133.; Ujváry Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalmi között”. A hosszú háborútól Bethlen Gábor haláláig. In: Heckenast Gusztáv (szerk.): Magyar História. Budapest, 1984. 174., 186-191., 211-215.

187