Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

OLÁH TAMÁS: Csicsva vára a Bocskai-felkeléstől a Thököly-felkelés végéig

Alsóolsva, Felsőolsva, Kázmér/Oroszkázmér), továbbá Mogyorós tartománynyal és ottani udvarával (tartozékai: Mogyorós/Mogyoróska/Tapolymogyorós, Feketepatak, Hermanóc/Hermány/Tapolyhermány, Groczin/Kroczin/Grodzin - elpusztásodik, a 19. században Györgyöshöz tartozik -, Györgyös - e falu feleségére szállt -, Proszács, Remenye/Nagyremenye, Mátyáska, Lőrincvá- gása/Vavrinc, Detrevágása/Detrik), az abaúji Szepsi mezővárosával, valamint a Varannó tartományához tartozó Lomnicával Nádasdyné Báthori Erzsébetre, Nyáry Pálné Várday Katára, csebi Pogány Györgyné Figedi Borbálára és Figedi Istvánra, valamint ezek gyermekeikre hagyta.3 4

3 Az 1598. évi házösszeírás alapján Zemplénben önállóan Báthorié a legjelentősebb birtokállomány (1072 ház), amelynek legfontosabb eleme a varannó-csicsvai uradalom, ez mintegy %-ét tette ki az itteni birtokainak. Ugyanakkor 1598-ban a Homonnai Drugeth-testvérek összes birtoka ezt több mint kétszer meghaladta (2375 ház). Magyar Nemzeti Levéltár Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár (MNL BAZML SFL) IV. 2001/b. Zemplén Vármegye Nemesi Közgyűlésének, Bizottmányának és Haynau-féle közigazgatásának iratai 1214-1850. (1898).; Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok - Acta Politica 1214-1786. (1848).; Iratok. Loc. 101. No. 475. Rectifícatio Portarum Comitatus Zempliniensis. Kb. 1630. IV. 2005/a. Zemplén vármegye adószedőjének iratai 1553-1850 (1852).; Szirmay-féle pénztári és biztossági iratok - Acta perceptoralia et comissariatica 1553-1777. P. Loc. 123. No. 66. Portarum totius Comitatus comnumeratio 1593. - Az uradalmat külön egységként írták össze Bary Baltazár járásában: „Pertinentia oppidi Varanno Magnifici Domini Stephani Bathori”.; Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás. Budapest, 2001. 29-30, 601-652.; Hidegpataki 1904. 289-320.; Vadász 2002. 17-104.

4 Báró szendrői Bornemissza János (15587-Kassa, 1653. febr. 7.) Evangélikus vallású. Aranysarkantyús (szentelt) vitéz, Bethlen Gábor hadvezére és diplomatája, később tanácsosa (1624-1629), felső-magyarországi vicegenerálisa, majd 1628-tól főkapitánya, Bethlen halála után Habsburg-szolgálatba állt és haláláig felső-magyarországi vicegenerális. 1649-ben III. Ferdinándtól bárói címet nyer. Temetésére 1653. jún. 15-én az akkor az evangélikus gyülekezet birtokában lévő kassai „öregbik Templomban” (Nagytemplomban, ma Szent Er- zsébet-dóm) került sor. Temetési meghívója szerint 95 évet élt. Birtokátruházási megállapodás Lengyelfalva birtokról Bornemissza János és mások részére. Bécs, 1625. ápr. 23. Magyar Nemzeti Levéltár Magyar Országos Levéltára (MNL OL) A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 7. köt. 374—379. Bárói cím adományozása szendrői Bornemissza János részére. Bécs, 1649. december 10. MNL ÓLA 57 Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii 10. köt. 496—497. In: MÓL: DigiDat. Királyi Könyvek 1527-1848 (1867). http:// mol.arcanum.hu/digidat/opt/al00513.htm?v=moldigidat&a=start&al (Utolsó letöltés: 2014. nov. 14.).; MNL BAZML SFL IV. 2001/b. Historicorum Tomus V. Fasc. 159. No. 294. Bornemissza Mária árvái meghívják Zemplén vármegyét nagyapjuk, Bornemissza János temetésére. Kassa, 1653. máj. 4.; Kovács Sándor Iván: Szepsi Csombor Márton. Szeged,

184