Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
MORLIN BÁLINT: 16-17. századi hadmérnöki munka egy mai mérnök szemével. A hadmérnöki munka során szerzett tapasztalatok
STUDIA AGRIENSIA 31,2015 Morlin Bálint 16-17. SZÁZADI HADMÉRNÖKI MUNKA EGY MAI MÉRNÖK SZEMÉVEL A hadmérnöki munka rekonstrukciója során szerzett tapasztalatok Véleményem szerint a történelem megértéséhez nem elegendő ismernünk, hogy az adott időben és helyen mi történt. Természetesen ennek kutatása megkerülhetetlen, de arra, hogy hogyan történt és miért történt az adott esemény (pl. csata, ostrom stb.), többnyire nem ad választ. Ebből a szempontból talán hasznosabb a kérdést úgy feltenni, hogy miért éppen az történt, ami. Ez természetesen mocsaras terület, sok csapdával; feltételezi, hogy megpróbáljuk magunkat beleképzelni az adott ember helyzetébe, elképzeljük, hogy mit tudott, mit remélt, mitől félt. Ebbe az adott ember teljes életútja segítségünkre lehet: honnét származik, kitől és mit tanult, milyen társasági, katonai, irodalmi ismeretei voltak, milyen dalokat énekelt szívesen, milyen meséket hallott gyerekkorában. Ebben a nehéz feladatban egy olyan viszonylag jól körülhatárolható területen működő ember, mint egy hadmérnök esetében segítségünkre lehet, ha ismerjük az adott szakma mai művelőinek gondolkodását (melyet a régi mérnökök kezdtek kialakitani), hiszen a megmaradt tervekben, megvalósult és túlélő védművekben, épületekben ennek a gondolkodásmódnak a nyomai felismerhetőek. Ezeknek a nyomoknak a keresése során szerzett tapasztalataimat szeretném röviden összefoglalni, amiket mérnökként (BME Polimertechnika Tanszék) és hagyományőrzőként (Mare Temporis Alapítvány) egy 17. századi hadmérnök karakterének kiépítése és megjelenítése során szereztem. Hadmérnök mint szakember A műszaki gondolkodásmód alapja, hogy a valóságot egyszerűsítjük, modellt készítünk róla. Kiválasztjuk azokat az elemeket, melyek a feladat megoldásához fontosak, és csak ezeket vesszük figyelembe a tervezés során, míg a 161
