Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)
OROSS ANDRAS: Kaszámyaépítések a töröktől visszafoglalt várakban a 17-18. század fordulóján
Az öt szálláshelyen tehát összesen 178 szoba állt rendelkezésre, mellettük azonban további használati helyiségek is voltak. Mindegyik szálláson meghatározott számú kemence volt, amelyek általában két szoba között helyezkedtek el. Külön kitért az összeírás készitője arra is, hogy az egyes kaszárnyákban mennyi mellékhelyiség volt használható állapotban.17 18 Egy másik keltezetlen kamarai kimutatás szintén „szobánként” vette sorra a kaszárnyákat. Ebben a következő helyszínek szerepeltek: a várfalon lévő nyílásnál, az ún. Császárrésnél {„auf der Breche”), a királyi palotán kívül {„ausser Schloss”), a palotában a vízemelő szerkezet mellett {„bey der Machinen”'s) és az asztalos-kaszárnya {„Tischler Cassarmen”). A felsorolásban egyébként szintén 178 szobát említettek meg.19 A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy 1687 telére a Császárrésnél és a palotában lévő kaszárnyák készültek el, a meglévőket kiegészítette egy további kaszárnya a Császárrésnél, valamint a palota alatti falszorosban, és a vízemelő gép mellett. Utóbbiakat a fennmaradt heti számadások alapján minden bizonnyal Matthias Kayserfeld hadmérnök építtette 1693 őszén.20 A felsorolt helyeken egyébként az állandó helyőrség, azaz az öt szabad század keretlétszámának mintegy fele, nagyjából 500 fő férhetett el. A többiek (főleg a tisztikar) a beszállásolt állandó hadseregbeli ezredekhez hasonlóan, a polgárházakban, vagy számukra bérelt külön házakban, illetve fogadókban voltak elhelyezve. A budai vár 18. századi ábrázolásain (és a mai helyszínrajzon) is be lehet azonosítani az iratban említett kaszárnyákat. A 18. századi átépítés előtti 17 ÖStA FHKA HFU 30. Jul. 1696 (r. Nr. 377. föl. 636-648.) 18 Bár itt csak a gépeknél megfogalmazás szerepel, de egy újabb kimutatás a palota területére konkretizálja helyét. MNL OL E 210 Militaria 11. tétel (Buda) nro. 1. „Erbauung der neuen Casarmen im Schloss nechst der Machina” Buda korabeli helyszínrajzára lásd Simon 2011. A korabeli budai katonai beszállásolásokra lásd Géra Eleonóra: Beszállásolás és katonai terhek a XVIII. század eleji Budán. Fons 18. (2011) 4. 407-456. és Oross András: ír ezre- dek Magyarországon. Adalékok az állandó hadsereg téli beszállásolásának gyakorlatához az 1690-es években. Hadtörténelmi Közlemények 124. (2011) 1. 117—144. 19 MNL OL E 284 nr. 124. „ Specification deren Cassarmen, so von alhiesigen aniezo bewohnt und nicht bewohnt seiendt, auch wielviel Soldaten darinnen logiren” 20 Vö. MNL OL E 286 1686-1688. nro. 76. és ÖStA FHKA HFU 29. Jun. 1693 (r. Nr. 356. fol. 815-824.). A kaszámyaépítésekre kiadott pénzekről 1693. augusztus 10. - október 31. között hetente készítettek számadásokat, amelyekben felsorolták az építőanyagokat és a foglalkoztatott mesterembereket is. A számadásokat lásd MNL OL E 210 Militaria 11. tétel (Buda) nro. 1. 135