Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában

Egy 1685 őszén kiadott ulmi röplap24 I. Lipót császár és szövetségeseinek győzelmét, és azok politikai következményeit a történelmi előzmények felelevenítésével legitimálta. A metszet bemutatta 1685 augusztusának hadi sikereit, 19-én Érsekújvár bevételét, a 16-i táti csatát és az eszéki átkelőért folyó eredményes küzdelmet, de elsősorban a politikai következményeket hangsúlyozva, feledtetve Buda előző évi sikertelen ostromát, érzékeltetve, hogy nem tört meg a visszafoglaló háború lendülete, újabb sikeres offenzíva várható. Matthäus Shultes (1679-1692) röplapja Lipót császár és szövetségesei legyőzött török holttesteken végigvonuló fiktív diadalmenetét állította középpontba, ifjabb Plinius alapján felidézve Pompeius ázsiai győzelmeit követő bevonulását Rómába. A felhőből felbukkanó, babérkoszorút nyújtó Fama a történelmi változást, az Oszmán Birodalom erejének megtörését hirdette. A metszeten II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem szerepe is kiemelt, hiszen Mária Antóniával ( 1669-1692), I. Lipót császár lányával 1685. július 15-én Bécsben kötött házasságát ünnepelte. A röplap szövege utal

I. Frigyes császárra, aki a Wittelsbach-ház számára a bajor hercegi cimet adta 1150-ben. Éppen a sokoldalú reprezentációs szándék következtében válik különösen erőteljessé a történeti emlékezet használata és alakítása. A röplap az augusztus 16-i táti csata kapcsán a korábbi érseki székhely, Esztergom török kézre kerülésének körülményeit elevenítette fel 1543-ból, majd az 1594-es ostromot, melynél Mátyás főherceg is jelent volt, végül az 1604-es török támadást Hieronymus Ortelius krónikájára hivatkozva. A röplap az eszéki hídnál lezajlott csata „valódi jelentőségének, fontosságának” érzékeltetésére szintén a történeti előzményeket mutatta be. Utalt arra, hogy 1566-ban Szigetvár török kézre kerülésekor Szulejmán szultán számára milyen fontos volt a hid birtoklása, majd az 1664-es téli hadjáratot emelte ki, mikor Zrínyi Miklós egy kis sereggel hatalmas veszteséget okozott a töröknek a híd felégetésével. A röplapszerző Érsekújvár visszavételének óriási hadi szerencséjét az erődváros „a históriájára vetett pillantással” bizonyította. Hieronymus Ortelius alapján azt emelte ki, Bocskai István „háborújában” milyen jelentős szerepet játszott, s a főkapitánysági központot magyarországi támadásakor

24 Apponyi Metszet 222. „Stets-grünende Loober-Krone. Vomemlich Ihrer Römischen Kayserlichen Majestaet: So dann dero hohen AUiirten Auch andern getreuen Ministem, wegen Dero unverdrossen Vätterlichen Vorsorge höchst...” Ulm zu finden bey Mättheus Schuhes.

104