Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában - Studia Agriensia 31. (Eger, 2015)

G. ETÉNYI NÓRA: Tradíció és aktualitás a 17. század végi várostromok nyilvánosságában

érzékeltette a török felett aratott győzelem stratégiai jelentőségét, a már el­avult védelmi rendszerű vár helyett a város korábbi funkcióit felsorolva. Georg Scherer nürnbergi könyvkereskedő 1684 augusztusában kiadott röplapja16 nem a hadi híreket ismertette Buda új ostroma kapcsán, hanem a vá­ros szerkezetét és a török uralom előtti jelentőségét ecsetelte olvasóközönség­ének. A színvonalas magyar vonatkozású röplapjairól híres Thomas Wiering eszéki híd 1685-ös ostromáról közzétett röplapja17 az aktuális hadi eseményről csak igen röviden számolt be, de gondosan összegzett minden fontos ismeret- anyagot, amit illett tudni az eszéki híd jelentőségéről. A Hamburgban közzétett röplap egy kisebb értekezéssel indult arról, hogy Amerikában és Afrikában is lehet látni, hogy milyen nehéz áthidalni a széles folyókat és a mocsaras terüle­teket kőhidakkal, amint Regensburgban, Frankfurt am Mainban, Dresdában, Párizsban vagy spanyol és itáliai városokban látható, de a fahidak közül Euró­pában az egyik leghíresebb az eszéki híd, melyen Szulejmán Bées ellen indult 1529-ben, majd Szigetvár ellen 1566-ban. 1664-ben viszont Zrínyi Miklós és Wolfgang Hohenlohe csapatai sikerrel égették fel Pécs városához hasonlóan, de a szorgalmas törökök rövid időn belül újjáépítették, mint arról Edward Bra­un 1669-es útja alapján beszámolt. A 17. század végi Hamburg a sajtó színvo­nalát tekintve is virágkorát élte, a tengeri kereskedelemben, nemzetközi gazda­sági és politikai kapcsolatrendszerben is jelentős szerepet játszott, növekvő és tehetős lakossága tudatos és öntudatos újságolvasó közönséget18 jelentett, akik Stadt Baracan, Gehaltenem blutigen Treffen Denckwürdiges vorgelaussen, Deme noch son­derbare, wegen gedachter Stadt und der Vestung Gran, als wo zwischen dieses Blut-kos- tende Gefechte ergangen Particularia und Antiquitaeten beygefüget werden.” Nürnberg zu finden bey Johannn Jonathan Felssecker, Anno 1683. Magyar Nemzeti Múzeum Történel­mi Képcsarnok (MNM TKCS) 1683.10.09. T 684.; Szalui Béla: Magyar várak, városok, fal­vak metszeteken 1515-1800. I. A mai Magyarország. Budapest, 2006. I.kötet 9. tábla 16 MNM TKCS 1684.07.14-11.03. T 4690 17 „Eigentlicher Abriss der Weltberühmten Essecker-Brücke in Ungarn und wie dieselbe in iezigem August-Monat zum Theil verbrandt worden” Hamburg Zu bekommen bey Thomas von Wiering im Guldnem A, B, C., 1685.” 18 Böning, Holger: Welteroberung durch ein neues Publikum. Die deutsche Presse und der Weg zur Aufklärung. Hamburg und Altona als Beispiel. Bremen, 2002. ; Böning, Holger: Eine Stadt lernt das Zeitungslesen. Leser, Auflagen und Reichweite der Hamburger und Altoner Zeitungen in der Frühzeit des Zeitungswesens. In: Merziger, Patrik - Stöber, Rudolf - Korber, Esther-Beate - Schulz, Jürgen Michael (Hrsg.): Geschichte, Öffentlichkeit, Kommu­nikation. Festschrift für Bernd Sösemann zum 65. Geburtstag. Stuttgart, 2010. 25^46. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom