Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig

ismétlődése, egybecsengése árulkodik a kolozsvári kiadó meggyőződésé­ről. A naptárszerkesztő Veresegyházi a prédikátor Tolnai Szabó nézeteit maga is osztotta, így segített a népszerű sajtó útján is a prédikátori dorgá­lás, a bűnbánatra való késztetés ügyének. Ez a szókincs az 1690-es években megjelent Tótfalusi Kis Miklós-féle kalendáriumokban erősödik fel újra, melyhez hozzáadódik még a Tótfalusi saját írói és teológusi világából származó belső meggyőződés, szinte prédi­kátori magatartás. (Komoly teológiai ismeretekkel rendelkezett, ld. Biblia­kiadás, a korabeli irányzatok, pl. a coccejanizmus elveinek ismerete.).26 27 28 Naptárkrónikái az előző évtizedek kolozsvári hagyományát követik, de az 1690-es évek vége felé az olvasóhoz intézett előszavak formájában meg­szólal a „pöröly és üllő” között szenvedő, isten büntetését hordozó nép helyzetének fájdalmas kommentálása. A Deák Farkas szerkesztette Bujdosók levéltára27 c. kötetben fontos anyagot találhatunk a korabeli állapotok mélyebb megértéséhez, a levelek­ből megismerhető belső problémák - belső viszálykodás, a zsold elma­radása, a vitézek prédálásai, erkölcstelen életmód, stb. - egybecsengenek a legtöbb kalendáriumi tudósítással a szepességi várak és a bányavárosok dúlásáról. Apaffy fejedelem 1675-ben levélben kéri Wesselényi Pált, a bujdosók fővezérét, hogy rendelkezzék szigorú rendtartásról, ne engedje a katonáknak a kóborlást, a szegény nép zaklatását. 1678. május 19-én a vezetők megfogalmaznak egy 41 pontból álló rendtartást, valóban szigorú szabályokkal, de a naptárkrónikák közleményei még a továbbiakban, az 1680-as években is hírt adnak a kuruc csapatok pusztításairól - a kolozs­váriak azonban a német katonaság hasonló akcióit is túljegyzik. 1705: Uj és Ó Kalendariom1* Az 1705-re szóló kalendárium krónikájából részletesebben idézzük a legfontosabb korabeli följegyzéseket a törökök és tatárok pusztításairól az 1660-as években, az erdélyi eseményekről, mint pl. II. Rákóczi György 26 A Tótfalusi-naptárak krónikáiról ld. Dukkon Ágnes: Tótfalusi Kis Miklós naptárai (1694-1702). Irodalomtörténeti Közlemények 1978/1, 52 -61. 27 Deák Farkas: A bujdosók levéltára. Budapest, 1883. 28 Uj és Ó Kalendariom Christus Urunk születése után való 1705 Esztendőre. Melly Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott Neubarth János Astrologus által. Kolosvaratt, nyomt. Telegdi Pap Samuel. RMK I. 1702 (xerox) - Érd. Múz. Kt. a jelzet: 10576). A naptárban sok kéziratos bejegyzés olvasható, gazdasági, mindennapi eseményekről. 1 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom