Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
DUKKON ÁGNES: „...pöröly és üllő között”. A naptárkrónikák tudósításai a török- és Habsburg-ellenes küzdelmekről és a végvárak pusztulásáról a 17. század második felétől 1711-ig
STUDIA AGRIENSIA 30, 2012 Dukkon Agnes „...PÖRÖLY ÉS ÜLLŐ KÖZÖTT” A NAPTÁRKRÓNIKÁK TUDÓSÍTÁSAI A TÖRÖK- ÉS HABSBURG-ELLENES KÜZDELMEKRŐL ÉS A VÉGVÁRAK PUSZTULÁSÁRÓL A 17. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL 1711-IG A régi kalendáriumok egyik fontos tartalmi részét képezték a krónikák: a naptártáblák, a prognosztikon, a krónika és a Posta táblácska voltak azok a tartópillérek, amelyek a 16r zsebkalendáriumokban szinte kivétel nélkül megtalálhatóak. A 4r és 8r formátumú kalendáriumok is közölnek krónikákat, de a nagyobb méret kissé eltérő redakciókat tesz lehetővé: egy adott témáról hosszabb értekezést, vagy különféle történelmi tárgyú ismeretek közlését.1 Jelen tanulmányban a zsebkalendáriumok jellegzetes magyar krónikáiból állítottam össze egy körképet arról, hogy a 17. sz. második felében és a 18. sz. elején a különböző kiadóknál megjelent naptárakban hogyan tükröződnek a kor sorsdöntő eseményei. A török ellenes harcok, a török és a Habsburg hatalom közötti őrlődés évtizedeinek létérzékelése Tótfalusi Kis Miklós 1698-re kiadott kalendáriumának előszavában így jelenik meg: „Mellyre nézve méltán tarja fenn, sőt neveli Isten mindenféle ostorait, mellyeket naponta kóstoltat velünk, nyomorult hazánkon: melly a két Hatalmasság között úgy tétetett, mint a pöröly és üllő között.”2 A kor másik fontos toposza, a két hatalom fenyegetése, mint Isten ostora, a bűneinkért ránk mért büntetés egyik bibliai eredetű szimbóluma, 1 Példának említhetjük David Frölich Bártfán kiadott, negyedrát formátumú, latin nyelvű kalendáriumait az 1640-es évek elejéről. Az 1640-re szóló kiadványban (RMK II. 550) az alábbi összefüggő történeti témák olvashatók a Históriáé memorabiles (ókori és újkori, olasz, német történetíróktól származó rövid elbeszélések) összefoglaló cím alatt: De VII Miraculi Mundi, Bellorum Hungaro-Turcicorum (1567-től 1574-ig). A következő évre szóló kiadványban (RMK II. 566) folytatódik a török téma: Descriptio Amuratis III. imp. T, Descriptio Janizarorum és Interpretatio nominum Turcicorum. Az 1642-es latin nyelvű naptár (RMK II. 613) pedig a magyar királyok életrajzát adja közre a 14. sz. közepéig Vitae regum Hungáriáé címmel. Az 1644-re és 1645-re szóló naptárakban is folytatódnak a hasonló történeti fejezetek. 2RMKI. 1525 97
