Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705
Eger esetében Buttlemek egy 300 fős egységet kellett felállítania.35 Azt is tudjuk, hogy az öt követő Wilson is saját szabad századát helyezte el a várban, amelyet parancsnokukkal együtt 1702 áprilisának végén elkezdtek átirányítani Eperjesre.36 Ez azonban nem ment végbe teljesen, tudjuk ugyanis, hogy 1703 márciusa és júniusa között a protokollumokban négy bejegyzés található arra vonatkozóan, hogy két, a Wilson szabadszázadhoz tartozó muskétást erőszakoskodás miatt elítéltek. Ám az Egerben hátrahagyott társaik megakadályozták az ítélet végrehajtását, kiragadva társukat a büntetést végrehajtók kezei közül.37 így a Mészáros Kálmán által közreadott 1705. évi fogolynévsorban az egriek között található Paulus Ven- czeslaus Mártini nevű zászlótartó esetében is megfejthetővé vált, hogy valójában mely egységhez is tartozott. Az irat lejegyzője szerint egy bizonyos Vislan ezredben szolgált,38 ám ilyen nevű regimentet nem ismerünk. Valószínűleg a jegyzék készítője elírta a nevet, ugyanis a Vislan kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan az írnok Wilson ezredes nevét a papírosra vetette: Vilson.39 így tehát valószínűsíthető, hogy Eger német őrségét Wilson szabadszázadának hátrahagyott katonasága adta, továbbá, hogy ők csak átmenetileg maradtak volna a várban, a kuruc mozgalom kirobbanásának és gyors terjedésének volt köszönhető, hogy nem követték társaikat Eperjesre. Erre enged következtetni Becker 1703 februárjában tett ajánlata, amely értelmében ha ő lesz Eger új parancsnoka, úgy saját költségén katonákat toboroz.40 Azt, hogy Mohr vitt-e magával csapatokat Budáról a várba vagy sem, nem tudjuk. Mindehhez még hozzá tartozik, hogy az Udvari Haditanács 1703. szeptember 27-én megparancsolta Pfeffershovennek, hogy a Montecuccoli vértesezred41 Budán lévő 50 katonáját rendelje Egerbe. Ez azonban nem történt meg.42 Zinzendorf az udvarhoz 1703. december 5-én megérkezett levelében arról érdeklődött, hogy toborozhatna-e egy szabad 35 Oross 2011a. 149-150. 36 Wrede II. 1898. 567.; Oross 2006. 1457. 37 ÖStA KAHKR Prot. Exp. Band 418. 1703 März No. 137. fol.: 241r.; ÖStA KAHKR Prot. Exp. Band 418. 1703 April No. 135. fol.: 323r.; ÖStA KAHKR Prot. Exp. Band 418. 1703 Juni No. 195. fol.: 496v.; ÖStA KAHKR Prot. Reg. Band 420. 1703 Juni 8. No. 99. fol.: 402r. 38 Mészáros 2005. 829. 39 Mészáros 2005. 825. 40 ÖStA KAHKR Prot. Exp. Band 418. 1703 Februar No. 68. fol.: 142v. 41 A Montecuccoli vértes ezredről: Alphons Freihherr von Wrede: Geschichte der K. und K. Wehrmacht. Band III. Wien 1901. 576-577. 42 ÖStA KAHKR Prot. Reg. Band 421. 1703 September 27. No. 547. fol.: 818v. 61
