Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
BAGI ZOLTÁN: Eger kuruc ostromai és kapitulációja 1703-1705
STUDIA AGRIENSIA 30. 2012 Bagi Zoltán EGER KURUC OSTROMAI ÉS KAPITULÁCIÓJA 1703-1705 1703 októberének végén a Bercsényi Miklós vezette 9000 fősnek mondott sereg, valamint az Almássy János Heves vármegyei alispán vezette vármegyei hadak Eger városának falai alatt termettek: a helyi magyar lakosság meg is hódolt Rákóczinak. A sziklára épített vár ostromára azonban ekkor még nem került sor, hiszen Ocskay vereségének a hírére Bercsényi gyorsan elhagyta Egert, és Felső-Magyarországra vonult, míg az Almássy vezette vármegyei hadak elégtelenek voltak erre a feladatra. így blokád alá vették az erősséget. A tél elmúltával azonban, 1704. március 1-én Miskolcról II. Rákóczi Ferenc személyesen indult el haddal és tüzérséggel Eger megvívására. A későbbi fejedelem egészen április közepéig a vár ostromával foglalkozott, közben csak rövid időre hagyta el a tábort, hogy I. Lipót megbízottjával tárgyaljon Gyöngyösön. A sikertelen diplomáciai akció után visszatért, s bár szakadatlanul folyt a falak törése, meg kellett, hogy állapítsa: „semennyire se haladtam Eger ostromával.” A magyarországi hadszíntér főhadparancsnokának sikeres áprilisi dunántúli ellentámadása azonban arra kényszeríttette Rákóczit, hogy engedve Bercsényi sürgetésének felhagyjon a vár ostromával, és újra az országos jelentőségű ügyeknek szentelje magát. Rákóczi megbízta tehát a kurucokhoz nemrégiben átállt Forgács Simont, hogy tárgyaljon a parancsnokkal, s rövid alkudozás után, 1704. április 16-án meg is született a megállapodás, amely értelmében a két fél fegyveres ereje nyolc hónapig teljesen passzív marad. Továbbá amennyiben 1704. december 17-ig nem érkezik katonai segítség a vár felmentésére, az alezredes átadja a gondjaira bízott erősséget a kurucoknak. Az őrség és a bemenekültek szabadon dönthetnek arról, hogy be kívánnak- e állni Rákóczi seregébe, vagy pedig fegyveres kíséret alatt Budára vonulnak. Az ezredes végül 1705. január 2-án nyitotta meg a vár kapuit, és a kivonulókból, valamint a 600 társzekérből álló menet útját vette Budára - azonban csak Kálig jutottak el. Ott a katonákat lefegyverezték; az őrség parancsnokait és tisztjeit őrizet alatt Kassára kísérték; ahol bebörtönözték őket; a katonaság tagjait pedig erőszakkal feleskették Rákóczi hűségére. Röviden így lehetne összefoglalni az egri vár kuruc kori történetével rész53
