Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

tanács szabta meg, így az új végvidék hátországában fekvő két főkapitányság felszámolását vagy áthelyezését is szorgalmazták."1

I. Lipót végül hosszas tárgyalásokat követően 1703 júniusában döntött a horvát rendek és belső-ausztriai rendek között a területi joghatóság, a katonai függés és az átszervezés kérdéseiben. Ennek értelmében az Una és a Kulpa közötti lakosokat az Udvari Kamara igazgatása alá helyezték, az igazságszolgáltatási és vallási ügyek kivételével, amelyekben a horvát rendek lettek illetékesek. A korábbi Varasdi Főkapitányság várait, úgymint Varasd, Szentgyörgy, Ivanics, Kapronca, Csázma, Kőrös és Petrinja, illetve több kisebb vár kapitányságait és az itteni tisztségeket felszámolni rendelték, a katonákat pedig felszólították, hogy az új Határőrvidék váraiban vállaljanak szolgálatot. Közülük Kapronca váráról írtak egyedül úgy, mint az egyetlen, amelyik erődített állapotban található, ezért azt a Haditanács joghatósága és a bán parancsnoksága alatt meg kell tartani. Utasítást adtak egyúttal szabad századok alkalmazására a Száva-menti terület főváraiban, továbbá rendszeres egyeztetést írtak elő az erődítések, a tüzérség, az élelemellátás és a katonaság táborba vonulása tekintetében az Udvari Haditanács és a bán között. A fentiek mellett elhatározták továbbá az új fővárak, úgymint Kosztanjica, Növi stb. megerősítését.111 112 Külön érdemes megjegyezni, hogy a finanszírozási szempontok is szerepet játszottak az áthelyezésre vonatkozó javaslatokban: mivel Belső-Ausztria évente egy meghatározott kvótát, mintegy 150 ezer forintot fordított a két főkapitányság fenntartására,113 ezt az összeget az eszéki generalátus kiépítéséhez kívánták a jövőben használni, hiszen ott az erődítésekre és a raktárhálózat fejlesztésére is nagy összeget kellett volna fordítani. Az egész intézkedés-tervezet azonban végül más keretek között: az ekkor életre hívott Határőrvidék és annak szervezetében valósult meg és működött azután a 18. század folyamán.

111 Az új szlavóniai generalátus 18. századi viszonyait részletesen bemutatja Kaser 1997 303-345.

112 ÖStA HKA HFU 6. Jun. 1703 (r. Nr. 427. föl. 104-397.) A mintegy 300 folio terjedelmű iratcsomag 31 melléklettel a Translogierung des Warasdinischen oder Windisch-Petrinischen Generalats címet viseli és tartalmazza az ebben kérdésben 1695 óta folytatott tárgyalások anyagát, az egyes kormányszervek (Udvari Haditanács, Udvari Kamara, Belső-ausztriai Haditanács és Kancellária, vagy éppen a stájer rendek) emlékiratait, véleményes jelentéseit, az uralkodó felé tett előteijesz- téseket. Bár sok értékes információ szerepel az iratokban, mégis csak a végső döntést és az érvrendszer egy-egy elemét emeltem ki, hiszen az intézkedés már más körülmények között valósult meg.

113 Pontos adatokat hoz egyes, 1578-1732 közötti évekből Kaser 1997 111.

48