Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között
helyőrségeit és erődítési munkáinak felügyeletét Starhemberg, illetve rajta keresztül Nehem alá utalta.102 Hasonlóan, mint Eszék esetében — bár az egész vidék, így köztük Szeged parancsnoka Schlick volt —, Szegeden egy további várkapitány segítette a gyakran távollévő főkapitány munkáját, jelen esetben a Marsigli-ezred alezredese, Johann Friedrich Globiz töltötte be a századfordulón ezt a szerepet.103 Természetesen mindegyik, a déli végekre kinevezett területi katonai parancsnok komoly tevékenységet fejtett ki a Határőrvidék létrehozásában, tagjai voltak a terület katonai és kamarai berendezkedésére kiküldött bizottságoknak, ám ez irányú munkásságuk ismertetése a következő fejezet témája lesz. Összefoglalva a magyar arisztokrata végvidéki főkapitányok, illetve helyetteseik működését kijelenthető, hogy különösen az 1680-as években még aktív szerepet vállaltak a korábbi - már átalakulóban lévő - védelmi rendszer maradványainak további működtetésében, azaz katonai tisztségek betöltésére tettek javaslatot, kérelmezték a végvidékiek fizetését, valamint az ő különböző ügyeikben jelentést tettek, döntést kértek, pl. kinevezés, lakás, járandóság, tábori, azaz mezei szolgálat, kvártély alóli mentesség, tizedmentesség kiharcolása, szökevények felkutatása stb. ügyekben. Az 1690-es évek elejétől azonban egyre inkább az új szerepkör, azaz az állandó hadsereg állományának kiegészítésén volt a hangsúly, így erre az időszakra már főkapitányságokról nem, sokkal inkább a főkapitányság területéről toborzott huszárokról és hajdúkról beszélhetünk. Esterházy Pál, mint az ország nádora megfogalmazott ugyan a háborút követően egy tervezetet, amely az új főkapitányságok berendezkedésére és az ottani katonaság regu- larizálására vonatkozott, ám az elképzelés elemei egyelőre nem ismertek.104 Az adóügyi és katonai kérdésekkel 1697-től foglalkozó tartományi bizottságok katonai képviselői azonban nem köthetők a régi határvédelmi rendszer szervezetéhez, hiszen ezekbe a több funkciót is betöltő főurak, 102 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 398. 1696. febr. nro. 59. fol. 59r. A területi illetékességi vitát ismerteti: Iványi István: A Tiszai Határőrvidék. 1686-1750. In: Hazánk 2. (1884) 2. sz. 267-275., 336-345., 3. sz. 71-79., 144-157., 191-206., 246-261., 350-366 itt: 341. A szétosztásról szóló rendelkezést Koroknai Ákos: Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején. Budapest, 1974. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 73.) 40—41. a Határőrvidék szervezete tekintetében mutatja be. 103 Állandó szegedi kapitánnyá történő kinevezése ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 401. 1697. Nov. nro. 147. föl. 488r. 104 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 406. 1699. Dez. nro. 180. föl. 709v. 45
