Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

kapcsán - amelyről azt hitte, hogy ő parancsnokol felette - értesítette az Udvari Haditanács, hogy a vár Jean-Louis Rabutintől, Erdély katonai parancsnokától függ.78 Az 1702. évi várrombolási rendeletben - mint láttuk - Eger várát a budai katonai parancsnok, Johann Ferdinand Freiherr von Pfeffershofen alá sorolták. Pfeffershofen amellett, hogy személyesen irányította a rombolást, még a városban lévő további katonaság elhelyezése tárgyában is adott utasítást, amelyek miatt Nigrelli ugyancsak tiltakozott, mondván, hogy az nem Buda, hanem Kassa „filial Posten”-je.79 Ebben az esetben tehát felülírta a kamarai berendezkedés a katonai szervezeti kereteket, egyúttal pedig jól mutatta a háború alatt felszámolásra és átszervezésre került felső-magyarországi főkapitányság területén a katonai hatáskörök képlékeny voltát.

A fent bemutatott gyökeres változások kevésbé érintették a Kanizsával szembeni végvidéki főkapitányságot, aminek több oka is volt. Az egyik Batthyány II. Ádám szerepe, miszerint ő több alkalommal is a császárikirályi fősereg táborába vezette az alá tartozó generalátus és saját magánhadserege katonáit. A másik - jelen összefüggésben fontosabb — tényező, hogy a Kanizsa ellen őrködő, többnyire kis méretű várak és őrházak fenntartásának értelme, mégpedig nem túl nagy őrségeikkel együtt, Kanizsa visszafoglalásával mindenki számára nyilvánvalóan megszűnt. Kérdéses volt ugyanakkor az, hogy 1686 után a Dél-Dunántúlra, ill. 1690 után Kanizsa várára ki tudja-e terjeszteni parancsnoki jogkörét Batthyány?

Miként arról korábban már volt szó, az 1683. évi „meghajlás” következtében a Kanizsa elleni végvidék irányítását közel egy évre Esterházy János győri vicegenerális vette át Batthyány Kristóftól. Őt követte főkapitányi tisztében 1684-ben Batthyány II. Ádám, aki 1687 és 1693 között magyar királyi pohámokmester, majd 1693-1703 között horvát-szlavón bán,80 170078 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 401. 1697. Okt. nro. 108. föl. 438r. Nigrelli még 1702-ben is próbálta hangsúlyozni, hogy Huszt felett ő gyakorol főparancsnoki jogkört és a várbeli kaszárnyák bővítését javasolta. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 415. 1702. Sept. nro. 166. föl. 598v.

79 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 414. 1702. Jun. nro. 135. föl. 383r. Eger lerombolására részletesen 1. Détshy Mihály: Az egri külső vár lerombolása 1702- ben. (Az Egri Múzeum Évkönyve V. Szerk.: Bakó Ferenc) Eger 1967. 117-123. és Oross 2006 1454-1458.

80 Kinevezéséről a varasdi és károlyvárosi generálisokat - a 16—17. századi hagyományoknak megfelelően - abban az értelemben tudósította az Udvari Haditanács, hogy az új bánnal „gute Correspondenz”-t tartsanak. ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 392. 1693. Jul. nro. 169. fol. 306v.; a végvidék viszonyaira lásd továbbá: Tóth Haj39