Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

reltségükről.61 A későbbi magyar nádor (1714—1732), Pálffy V. Miklós ugyanakkor Tokaj várának kiépítésére, a kassai citadella lerombolására és az erősség köveiből történő városfal-javításra tett javaslatot.62

Témánk szempontjából mindenképpen kiemelendő, hogy a felső-magyarországi végvidéki és kerületi főkapitányi posztot az 1680-1690-es években betöltő63 Csáky X. István a fenti táblázat kimutatásában nem jelent meg. Ennek a legfontosabb oka, hogy szerepe - a nagy török háború alatt gyakorlatilag a leghamarabb a többi magyar arisztokrata főkapitányhoz képest - háttérbe szorult. Valószínű, hogy ennek oka a felső-magyarországi speciális viszonyokban és a régió különleges katonai jelentőségében, illetve berendezkedésében keresendő, hiszen a Thököly-féle mozgalom miatt Bécsben alapvetően ellenségesként vagy legalábbis veszélyesként tekintettek erre a területre, így a katonai szervezet igazgatását is mindenképpen egy „német” parancsnokra vagy még pontosabb szólva - mint Pálffy esetében ideiglenesen történt - a császári-királyi haderő tábornokára akarták bízni; ő ugyanis 1690. május 30-tól vezérőrnagy, 1692. augusztus 6-tól pedig altábornagy volt.64 Maradtak fenn ugyan - a 16-17. századi gyakorlatnak megfelelően - Csákynak javaslatai katonai tisztségek betöltésére,65

61 A jelentések a Haditanács regisztratúrájában nem maradtak fenn, csak a lajstromkönyvi bejegyzésből ismerjük a beszámolók tényét. Auerspergé: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 385. 1691. Jul. nro. 95. föl. 399r., Aspremonté: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 380. 1690. Febr. nro. 25. föl. 317r.

62 Tokajra: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 393. 1694. Okt. nro. 92. föl. 486r„ Kassára: Uo. 1694. Aug. nro. 261. föl. 41 Ír. A városi tanács természetesen kifizette volna az építőanyagokat.

63 1681. december 28-án nevezte ki az uralkodó és adta ki az instrukcióját. Fizetése havi 1500 forint volt, amelyből 50 lovast és 50 gyalogost kellett tartania, míg táborba szállás idején további havi 1200 forintot kellett neki kiutalni. ÖStA HKA HFU 7. Sept. 1685 (r. Nr. 304. föl. 28-37.). Vö. Ludiková, Zuzana-Mikó Árpád- Pálffy Géza: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: Művészet- történeti Értesítő 56. (2007) 2. sz. 313—344. itt: 340.

64 Jedlicska Pál: Eredeti részletek Gróf Pálffy-család okmánytárához 1401-1653 s Gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest, 1910. 509.

65 Károlyi Lászlót vagy fiát, Csáky Zsigmondot javasolta szatmári „Oberhaupt- mann”-nak, egyúttal kijelentette, hogy Ajnácskő vára tőle függ. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 370. 1685. Sept. nro. 25. föl. 452r. Semsey Andrást ónodi főkapitánynak, Berthóty Istvánt szolnoki főkapitánynak javasolta. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 372. 1686. Jul. nro. 84. fol. 302v. A szentjobbi kapitányságra pedig Prenyi

35