Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között

Új területi katonai parancsnokságok kialakulása és a végvidéki főkapitányságok felszámolódása

Az 1683. év — mint a későbbi események igazolták - több szempontból is sorsfordító volt. Ezek közül a következőkben a magyarországi hadszervezetre és a határvédelmi rendszerre gyakorolt hatását vizsgálom. Véglegesen ugyanis ennek az évnek az eseményei döntötték meg a fent vázolt kettős szisztéma egymás mellett élését és szüntették meg a magyar arisztokratáknak a határvédelemben betöltött - még a folyamatosan közvetített sérelmek ellenére is - jelentősnek mondható szerepét. Ekkor ugyanis - hangsúlyozottan a bécsi udvar szempontjából interpretálva a történéseket - a Rába-vonal védelmére kiállított mintegy 18 000 fős magyar rendi haderő szétfutott vagy átállt a török és kuruc csapatokhoz.6 A kahlenbergi győzelmet követő esztendőkben az udvar engedélyezte ugyan magyar arisztokraták által végvári katonákból felállított ezredek szervezését, de felettük a hadjáratok idején már a magyarországi hadak főparancsnoka állt, télen pedig nem tartották egyben őket. A hadi helyzetre való tekintettel ugyanakkor - a magyar törvényekkel részben ellentétes módon - egyre nagyobb számú „idegen” katonaság állomásoztatására került sor Magyarországon, miközben a nádor hadügyi téren betöltött szerepe teljesen visszaszorult.7 A volt frontvonal megszállását követően mindezek a változások még szembetűnőbbek lettek, hiszen Batthyány II. Adám horvát-szlavón bánon kívül gyakorlatilag alig sikerült valamelyik (volt) főkapitánynak komoly szerepet betöltenie az új határ védelmében. Számukra a kiút egyenesen vezetett a Habsburg Monarchia formálódó állandó hadseregében való szerepvállaláshoz, amely természetesen maga után vonta, hogy nemcsak magyarországi területen vetették be őket.

Az 1683 nyarán Thököly Imre pártjára átállt Batthyány Kristóf Kanizsával szembeni főkapitányi tisztét egy időre Esterházy János győri vicegenerális vette át, egyesítve a két végvidék igazgatását.8 Esterházy tehát Esztergom visszafoglalását követően a Dunakanyartól egészen Légrádig felügyelte a két, immár összevont főkapitányság működését. A Haditanács

6 Az 1683. évi eseményekre újabban a legjobb összefoglalás: Varga J. János: Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ban. Budapest, 2007. (História Könyvtár, Monográfiák 23.)

7 Zachar 2004 22-23.

8 Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Hofkriegsrat Protokolle Expeditur Band [a továbbiakban: ÖStA KA HKR Prot. Exp.] 366. 1683. Okt. nro. 17. fol. 557r.

24