Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
OROSS ANDRAS: A határvédelmi rendszer szervezeti formáinak változásai 1683 és 1703 között
STUDIA AGRIENSIA 30. 2012 Oross András A HATÁRVÉDELMI RENDSZER SZERVEZETI FORMÁINAK VÁLTOZÁSAI 1683 ÉS 1703 KÖZÖTT Az 1560-as évektől megszilárduló magyar-horvát határvédelmi rendszer kialakulása és szervezeti keretei ismertek.1 Egy pillanatfelvételhez hasonló módszerrel próbáljuk meg végigkövetni, hogy az 1670-es évek végén miként nézett ki ez a rendszer, miben változott az elmúlt száz esztendő alatt? A több száz kilométeres, az Adriai-tenger partjától Erdélyig húzódó végvárláncolat szervezetileg hat főkapitányságra oszlott: Károlyváros központtal a horvát-tengermelléki vagy károlyvárosi, a Varasd központú vend (szlavón) vagy varasdi, a Kanizsa központú kanizsai, illetve 1600 után Kanizsa elleni, Győr központtal a győri, a változó központtal (Léva, Érsekújvár, Sempte) a bányavidéki és végül a felső-magyarországi főkapitányság, amelynek főkapitánya Kassán székelt. Az utóbbi generalátus keretén belül időről-időre újjáélesztették a tiszántúli főkapitányi posztot is, amelyre a 17. század végén az Erdélyi Fejedelemség által aktívan támogatott „rebellisek” elleni harc és Várad visszavétele idején (1692) volt szükség. Ezekkel a határvédelmi elemekkel párhuzamosan működött a kerületi főkapitánysá1 A főkapitányságokra, a főkapitányok feladatkörére 1. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai III., Hatóság- és hivataltörténet 1.) 253-260. és Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16-17. században. In: Történelmi Szemle 39. (1997) 2. szám 257-288. (a továbbiakban: Pálffy 1997) A végvidéki szervezeti változásainak feldolgozásával adós a magyar történettudomány. Kiemelkedően jól használható a végvárrendszer változásaihoz: Czigány István: Új katonai berendezkedés Magyarországon, 1683-1703. In: Hadtörténelmi Közlemények 116. (2003) 3—4. sz. 714—741. (a továbbiakban: Czigány 2003), Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Budapest, 2004. (a továbbiakban: Zachar 2004), használható adalékokat nyújtanak továbbá: A végvárak és végváriak sorsa (1699-1723). Eger, 1991. (Studia Agriensia 11.) (a továbbiakban: Végvárak és végváriak) c. konferenciakötet eltérő színvonalú tanulmányai. Adatgazdag, de tendenciózusan Habsburg-ellenes alapvető összefoglalás a korszak „magyar” hadügyéről: Takáts Sándor: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására. 1671-1702. In: Uő: Magyar küzdelmek. Budapest, 1929.1. köt. 185-317. 21
