Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után
elsőben,22 mind a várostól függő, mint a várostól nem függő zsellérek, összesen 89 személy nevét sorolják fel. Hasonlóan a telekösszeíráshoz feljegyzi, jogállásukat, nemzetiségüket, és azt a helyet ahonnan Érsekújvárra érkeztek, mikor és kinek az engedélyével települtek le. Esetükben, viszont nem találták fontosnak feljegyezni születési helyüket. A „birtoktörténeti” oszlop helyett allodiális javaikat, állataikat (ló, szarvasmarha, juh), jegyezték föl. A felsorolás végén szerepeltetik azokat, akik az összeírás ideje alatt távol voltak, ezért részletesen nem írták össze őket. A második függelékben23 a telkek számozásának sorrendjében a tulajdonosaik és a zsellérek 1695-1698.-ig teljesített porcióit írták össze. A felsorolás végén ugyancsak felsorolják azon zsellérek neveit is, akik távol voltak az összeírás ideje alatt. Minden oldal alján összesítették a számadatokat, csakúgy, mint az egész telekkönyv végén, külön a városi telektulajdonosok, és a zsellérek által befizetett porciók összegét. Az erődváros lakossága Balás György forráshely megjelölése nélkül említi, hogy hat falu lakosságát telepítették be az épülőfélben lévő erődváros falai közé.24 Nem egyedülálló jelenség, hogy hatalmi eszközökkel telepítenek, „töltenek” fel lakossággal épülőfélben lévő várost. Velence erődvárosa, Palmanova esetében is így gondoskodtak városlakókról a hatóságok.25 Károlyváros esetében 6-7 falu lakosságát telepítették az épülő városba.26 Azonban itt arról is értesülünk, hogy a város benépesítését, a letelepedést privilégiumokkal és kedvező adózással segítették.27 Érsekújvár esetében, hogy a betelepítés hogyan zajlott le, ez irányú levéltári kutatás hiányában nehéz megállapítani. Gecsényi Lajos említi, hogy a Rajna menti Mannheim faluból létreho22 Appendix 29-34. 23 Appendix 35-43. 24 Csak hármat nevez meg név szerint: Nyárhíd, Bajos, Ondód. Balás György: Újvár (Érsekújvár) várépítészeti rendszere és katonai szerepe. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 1888.207. Balás HK. 1888. 207. Matunák Mihály is említi, hogy Lék, Gúg falvak „a vár alapításakor Érsekújvárba olvadva megszűntek létezni.” Matunák Mihály: Érsekújvár alaptási éve. In: Századok 30. (1896) 340. 25 Hajnóczi, 1994. 26 Kruhek, 1995. 28. 27 Kruhek, 1995. 28. 171
