Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
SÁNTA ÁKOS: Egy erődváros a korszakváltás idején. Érsekújvár telkeinek összeírása és a város újra települése a török kiűzése után
STUDIA AGRIENSIA 30, 2012 Sánta Ákos EGY ERŐDVÁROS A KORSZAKVÁLTÁS IDEJÉN1 ÉRSEKÚJVÁR TELKEINEK ÖSSZEÍRÁSA ÉS A VÁROS ÚJRA TELEPÜLÉSE A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN A bányavidéki főkapitányság központja, Érsekújvár - a többi végvidéki főkapitányi székhellyel összehasonlításban - a kevéssé kutatott 16-17. századi végvárak közé tartozik, pedig a Magyar Királyság területeinek, a törökellenes határvédelemének egyik kulcsa, legmodernebb és nemzetközi összehasonlításban is érdekes erődvárosa volt. Az oszmán török hatalom kiűzését követő korszakváltásnak nevezett folyamat, mint mindent, ugyanúgy érintette az erődvárosokat is. Az erődváros előzményének tekinthető reneszánsz alaprajzi formával, négy sarokbástyával épült palánkvárat Várday Pál érsek kezdte el építetni 1545-ben a Nyitra folyó jelenlegi folyásiránya szerinti bal partján, miután 1543-ban Esztergom, az érseki székhely az oszmán birodalom végvára lett.2 Az 1571-es várvizsgálat eredményeképpen a helyszínre küldött királyi bizottság, a rendszeres anyagi ráfordítás ellenére is leromlott állagú, építésre a vizes talaj miatt alkalmatlan helyen épült palánkvár lebontását és egy arra alkalmasabb szárazulaton, a Nyitra folyó jelenlegi folyásiránya szerinti jobb oldalán egy új, modernebb erősség felépítésére tett javaslatot. Az építését el is kezdték az esztergomi érsek és a cseh-morva továbbá a sziléziai rendek költségén.3 Az új erődítmény széles vizesárokkal körülvéve szabályos hatszög alaprajzzal, sarkain füles bástyákkal épült fel az 1580-as évek második feléig, építőanyag ekkor még nagyobbrészt fa és 1 A kutatást az OTKA NK 81 948 sz. pályázata támogatta. 2 1554-ban Oláh Miklós érsek megbízásából Felice de Pisa dolgozott az erősség építésén. A „feltalálóiról” olaszbástyának nevezett rendszerről, kialakulásáról, típusairól bővebben: Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon a XVI. század második felében. Bp., 2000. 3 Matunák Mihály: Érsekújvár második alapítása. In: Hadtörténelmi Közlemé-nyek 10. (1897) 108. Esterházy Pál., Mars Hungaricus. Zrínyi Könyvtár III. Sajtó alá rendezte és a Mars Hungaricus latin szövegét fordította Iványi E. Zrínyi Kiadó, Bp., 1989. 125. 165
