Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)
HORVÁTH HAJNALKA: Köznemesség és követjárás
STUDIA AGRIENSIA 30, 2012 Horváth Hajnalka KÖZNEMESSÉG ÉS KÖVETJÁRÁS A hazai közvélemény szerkezetét vizsgálva Bene Sándor a főpapságot, a főurakat, a körülöttük szolgálatot teljesítő familiárisokat, valamint az országgyűléseken részt vevő vármegyei követeket és szabad királyi városok küldötteit a „politicus rend” tagjai közé sorolja, ők voltak azok, akik a három részre szakított Magyarország szűkre szabott lehetőségei közepette a politikát befolyásolhatták. A köznemesség jelentős része - az alsópapsággal, a mezővárosok és szabad királyi városok lakosságával - az ún. „virtuális publikum”-ot alkotta, akik a véleményformálók számára gyakran jelentettek hivatkozási alapot, de valójában a döntéseknél érdemben nem vették figyelembe szempontjaikat.1 A 17. század közepi köznemesség véleményformálásának igénye jól tetten érhető a fennmaradt politikai publicisztikákban.2 Ebben a közegben formálódott egy európai perspektívában is gondolkodni tudó, politizáló köznemesi réteg, közülük kerülnek majd ki a Thököly-felkelés, a Rákóczi-sza- badságharc irányító elitjének tagjai.3 Bory Mihály, Bónis Ferenc, Radies András ezen réteg prominens képviselői, az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy négy vármegye példáján felvázoljam, mennyire széles a közügyek1 Bene Sándor: Theatrum politicum: Nyilvánosság, közvélemény és irodalom a kora újkorban. [Csokonai Könyvtár] Kossuth Kiadó, Debrecen, 1999. 335-336. p. 2 Vö.: Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A „Siralmas panasz" keletkezéstörténete [Irodalomtörténeti füzetek 83]. Akadémiai, Budapest. 1973. 3 Benczédi László: Az 1670. évi tiszavidéki felkelés és társadalmi háttere. Századok 109 (1975) 509-550. p., Nagy József Zsigmond: A köznemesség politikai állásfoglalásának indítékai. In: Benda Kálmán (szerk.): Európa és a Rákóczi- szabadságharc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. 173-180. p., Zombori István: A felvidéki evangélikus értelmiség. In: Uő (szerk.): A magyarországi értelmiség a 17- 18. században. Budapest, 1984. 82-91. p. , R. Várkonyi Ágnes: Gazdaság és mentalitás. Szirmay András feljegyzései 1688-1718. In: Búza János (szerk.): Gazdaságtörténet - könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. [Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 1.] MTA-BKAE, Budapest, 2001.477-501. 479-M80. p. 153
