Berecz Mátyás - Rémiás Tibor (szerk.): Végvár társadalma a korszakváltás idején - Studia Agriensia 30. (Eger, 2012)

R. VÁRKONYI ÁGNES: Kontinuitás és diszkontinuitás: változatok Közép-Európára

régi és az örvendetesen gazdag újabb kutatások bizonyítják, hogy Bottyán változatos életútjának nagyon eltérő provenienciájú forrásanyaga Magyar- ország és a Habsburg Birodalom legkülönbözőbb levéltáraiból került elő és a kutatás nincs lezárva. Aki a szatmári béke után nyomába ered a külső országokban, a császári, lengyel, francia, orosz, török, német szolgálatba álló ezredtöredékek nyomába ered, legjobb, ha több éves kutatói ösztöndíjat kér Európa különböző országaiba.

A bevett retorikával korszakváltásnak nevezett időszak, egyben az európai nagy hatalmi átrendezés ideje Magyarországon több, különböző alternatívákat érvényesítő viharos változások története. A „vitézlő rend” úgyszólván egzisztenciális váltóláz állapotába került. Elég a változásokat vázlatosan áttekintenünk. Az 1670-es években lezajlott a végvárak katona állományának átrendezése, az abszolutista kormányzás megkísérelte a végvári katonaság egy részét a császári haderőbe átvinni.12 1683: a török háború konjunktúrája új lehetőségeket nyit a fegyverviselő magyarországi lakosság előtt a császári haderőben és rövid ideig Thököly ezredéiben. Majd kiderül, megszűnt a végvár rendszer, átrendeződnek szervezeti intézményei is. A védelmi vonal az ország déli határára kerül, a rác határőrség területe lesz. Vannak a végváriak közül, akik valamelyik császári ezredben folytatják útjukat, többen letelepednek a várak körül, sokan élnek a már korábban elnyert, vagy kiharcolt lehetőségeikkel, művelik földjüket és kereskednek legálisan, majd a monopóliumok szorításában nagy csempésztársaságokat és orgazdahálózatot hoznak létre. Sokan csapattöredékekben szóródnak szét, társadalomkívüliségbe kerülnek, marginalizálódnak, vagy Thökölyvel török területre szorulnak.

Közben a Habsburg központi kormányzatában és a magyar rendek részéről többféle, jól ismert és sokat elemzett terv készült a gyakorlatilag a Birodalomba tagolt ország haderejéről. Bécsben az 1690-es évtizeden át végig zajlik a vita, hogy legyen a Magyar Királyságnak saját „National milíciája,” vagy ne legyen. Mire eldőlt, kirobbant az európai erőviszonyokat átrendező két nagy háború, a spanyol örökösödési és az északi háború és ezekbe többé-kevésbé kapcsolódva is a Rákóczi szabadságharc. 1711 ismét gyökeresen új, de éppen a magyarországi fegyverviselő társadalom számára korántsem egyértelmű helyzetet teremtett.

A korszakváltás fogalmába az is beletartozik, hogy az addig másfél évszázadon át három hatalom alatt élő ország részek hogyan egyesülnek, vagy hogyan illeszkednek nagyobb egységbe. Kialakult megosztottságát a

12 CZIGÁNY István: Reform vagy kudarc. 114-135.

12