Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

A Heves Megyei Múzeumi Szervezet (1994-1997)

Az 1995—96 közötti 30,5 fős közalkalmazotti létszámcsökkentésből 5 fő a végleges, 25,5 fő múzeumi teremőr közalkalmazotti jogviszonyát megbízásos jogviszonnyá alakítottuk át. Ezt a racionálisabb működés, a téli-nyári nyitva tartáshoz rugalmasabban alkalmazkodó létszám miatt végeztük. 1997-ben két lépcsőben hajtottuk végre a 6,25 fős közalkalmazotti létszámcsökkentést, ebből 3,25 fős csökkentést saját hatáskörben. További létszámcsökkentés az alapfeladatok szűkítése nélkül nem valósítható meg. A múzeumi feladatok ellátására jól képzett szakemberekkel rendelkezünk. A szakdolgozók (44 fő) 68%-a egyetemet és főiskolát végzett (30 fő). A beszámolási időszakban 7 fő szerzett egyetemi, 2 fő pedig főiskolai végzettséget. A középfokú végzettségűek közül 2 fő kapott felsőfokú szakmai oklevelet. A 23 fő tudományos munkatárs, muzeológus 35%-a egyetemi doktori (6 fő), illetve akadémiai kandidátusi (2 fő) tudományos fokozattal rendelkezik. Jelenleg 3 fő (13%) vesz részt posztgraduális PhD-képzésben.

Muzeológiai munkák

A múzeumi alaptevékenység során meghatározó feladat volt az M3-as autópálya építését megelőző régészeti leletmentő ásatások végzése. Állami finanszírozással végeztük a 48 km-es szakaszon regisztrált 40 régészeti lelőhely feltárását, illetve jelenleg is folyik a kivitelezés folyamatos régészeti megfigyelése, az előkerülő régészeti leletek kimentése. Az előzetes tisztítás mellett folyamatosan történik a leletek konzerválása és restaurálása.

A célfeladatra átvett pénzeszközök, illetve állami támogatás révén tetőtérbeépítéssel bővítettük az egri központi raktárbázist (500 m2), hogy a tízezer számra bekerülő régészeti leleteket elhelyezhessük. Ily módon sikerültjelentősen bővíteni a központi restaurátorműhelyt, korszerű technikai berendezésekkel javítani a műtárgyvédelem feltételeit. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban javultak a műtárgyak raktározási körülményei is.

Az anyagi feltételek romlása miatt a régészeten kívüli gyűjtemények gyarapodása esetleges volt, főként ajándékozás és külső - szakmai és helyi ön- kormányzati - támogatás révén történt. így kerültek múzeumainkba a polgári és paraszti életmód változását megjelenítő, az egyesületek életére vonatkozó tárgyak, dokumentumok, kortárs képzőművészeti alkotások és egy 10 000 db-os malakológiai gyűjtemény.

84