Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Bakó Ferenc a múzeumszervező
Az egri múzeumi fejlesztés számára az igazi lehetőség 1957-ben nyílott meg, amikor a honvédség kivonult a várból. Mire használják a várat? - vetődött fel a kérdés. Egyáltalán nem volt természetes akkor, hogy a múzeum kapja meg. Egyesek zöldségraktárakat, mások lakásokat láttak volna e területen. Hála Bakó Ferenc elszántságának, kapcsolatainak, sikerült meggyőznie a helyi és országos szerveket, hogy a történelmi falak között múzeumnak kell működni. Neki köszönhető, hogy 1957-58-ban az Országos Műemléki Felügyelőség segítségével megkezdődött a gótikus püspöki palota helyreállítása, amelyet később más vári objektumok rekonstrukciója követett. A várba költözéssel kapta a múzeum a ma is használatos Dobó István Vármúzeum nevet. Itt sorra nyiltak meg az állandó kiállítások: az Egri Képtár 1958-ban, a természettudományi és néprajzi állandó kiállítás, illetve 1965-ben az egri vár történetét bemutató tárlat a gótikus palotában. Eközben természetesen folyt a gyűjtemények gyarapítása, a különböző szakmai egységek kiépítése. Bakó Ferenc nemcsak az igazgatói teendőket látta el, de hosszú ideig a megye egyedüli néprajzkutatójaként a tárgy-gyűjtés, leltározás munkáját is maga végezte. Több ezerre tehető az általa gyűjtött műtárgyak száma, amelyek a kismesterségektől a népi kerámián, szőlészeti-borászati eszközökön keresztül a népviseleti darabokig, pásztorfaragásokig terjednek. A múzeumi műtárgyak befogadására alkalmas raktárakat alakított ki, biztosította a restaurálás feltételeit is. Az ő tevékenysége során jöttek létre azok a szak-adattárak, amelyek nélkülözhetetlenek a múzeumi munkához. A Néprajzi Adattár mellett a két nagy kutatási témához kapcsolódóan hozta létre a Visonta Adattárat és a Palóc Adattárat. Ő alapozta meg a múzeumi fotótárat, amely ma mintegy 80000 db felvételt tartalmaz. A fényképezés szeretetét Győrffy István oltotta belé, amikor egyetemistaként kapott tőle egy Bettina fényképezőgépet. Saját bevallása szerint egri tevékenysége során legalább 12 000 fényképet, illetve diát készített ma már megismételhetetlen eseményekről és már nem létező épületekről. 1962-től a vidéki múzeumok a megyei tanácsok fenntartásában működtek, és ekkor alakult meg a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, amely igazgatójává szintén Bakó Ferencet nevezték ki. Ekkortól számíthatjuk a megyei múzeumi fejlesztésnek a 70-es évek végéig tartó extenzív korszakát. Még 1955-1957 között az ő szakmai irányítása és Nagy Gyula aktív részvétele mellett szervezték meg a gyöngyösi Mátra Múzeumot, amely természettudományi és vadászattörténeti gyűjteményei révén ma is sajátos színt jelent a megyei múzeumi szervezet struktúrájában. A gyöngyösi járási tanács segít78