Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Ex librisek Szerencsről
Sokszorosítástechnika Az ex librisek sokszorosítása a legkülönbözőbb nyomdatechnikai eljáráss al történhet. Kezdetben a fametszet, később a rézmetszet, majd a rézkarc, az acélmetszet, a litográfia (kőrajz), a tipográfiai eljárások, végül a klisé útján való sokszorosítás volt a legelterjedtebb technika. Ha a nyomólemez fotómechanikai úton készült (vonalas vagy raszteres klisé), a lenyomat hű mása a tollrajznak, ceruzarajznak, de nem eredeti, művészi grafika. Eredeti grafikáról akkor beszélünk, ha a művész sajátkezűleg munkálja meg a nyomádúcot. Háromféle eljárást különböztetünk meg: magasnyomást, síknyomást és mélynyomást. Magasnyomásnál a fából vagy linóleumból a kép fehér részeit távolítják el vésővel vagy késsel, majd a magasan maradó részeket festéke- zik és a dúcot kézzel vagy gépen lenyomtatják. Több színű nyomathoz annyi dúcot kell kimetszeni ahány színt alkalmazunk. A síknyomás legismertebb eljárása a litográfia. Simára csiszolt kőlapra zsíros krétával, tollal vagy ecsettel rajzolnak és festékezés előtt benedvesítik a követ. így a nyomófestéket csak a megrajzolt zsírtartalmú rész veszi fel. Síknyomás a rotaprint is, melyhez alumíniumlemezt használnak. A mélynyomásnál a nyomólemezbe, amely legtöbbször fém (vörösréz, sárgaréz, cink) vegyi vagy mechanikai úton mélyítik a rajz vonalait. A festék ezekbe az árkokba kerül, s innen nyomódik a ráhengerelt nedves papírra. A rézkarcnál saválló alapozással ellátott lemezbe karcolják a rajzot, s ahol a karcolótű eltávolította a védőréteget, savval maratva mélyítik a vonalakat. A rézmetszet vonalait vésőkkel vésik a lemezbe. Egyéb mélynyomó eljárások még a hidegtűkarc és a foltmaratás (akvatinta). A kisgrafíka barátai A szép ex librisek felkeltették a grafikai művészeteket kedvelők érdeklődését is. Már nem csak gyakorlati céllal, könyvek megjelölésére készültek, hanem azzal a rendelteltéssel, hogy a műbarátok gyűjteményét gyarapítsák. A múlt század vége felé már élénk gyűjtőélet volt Európa-szerte, melybe hazánk is korán bekapcsolódott. Az Iparművészeti Múzeumban 1903-ban rendezték meg az első magyarországi ex libris kiállítást. A gyűjtők egyesületekbe, körökbe tömörültek. 1909-ben Siklóssy László alakította meg a Szent György Céhet, amely az akkori amatőröket és gyűjtőket fogta össze. A céh aukciók rendezésével és kiállításokkal igyekezett minél több hívet szerezni az ex libris 56
