Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Honismeret a képes levelezőlapokon
HONISMERET A KÉPES LEVELEZŐLAPOKON Napjainkban a világon milliószámra jelennek meg a képes levelezőlapok, amelyeket üdvözletek, jókívánságok közlésére szánnak. Az 1980-ban 110 éves postai képeslap azonban egy-egy időszak kortörténeti dokumentuma is, így művelődéstörténeti értéket képvisel. Magyarországon egyedülálló a szerencsi Zempléni Múzeum 650 000 darabos képeslevelezőlap-gyűjteménye. Ebben az 1880-as évektől találunk különböző témájú és a világ számtalan országából származó lapokat. A képeslapok jól tükrözik koruk ízlésvilágát, de sok hasznos adatot, illusztrációt szolgáltatnak a honismereti, helytörténeti kutatók számára is. A szerencsi képeslapgyűjtemény legnagyobb részét a városképi és tájlapok alkotják. Ezek között szinte az összes magyarországi helységről találunk képeslapokat, és alig van olyan ország, melyből ne lenne tájképi lap a múzeumban. A helytörténeti kutatók számára különösen a múlt század végén és a XIX-XX. század fordulóján megjelent képeslapok értékesek. A képeslapok kezdetben grafikai úton készültek, litográfiák (kőrajz) és rézmetszetek voltak, de már a századfordulón széles körben elterjedtek az eredeti fényképekről sokszorosított képes levelezőlapok. A fényképes lapok hűen rögzítik a települések akkori állapotát, elsősorban középületeit, tereit, utcáit. Gyakran csak a képeslapok őriztek meg olyan épületeket, egész utcákat, melyek hozzátartoznak egy-egy város vagy község múltjához. A képeslapok természetesen elsősorban a látványosabb, az idegenek számára is szívesen mutogatott épületeket, városrészleteket tartalmaznak. A lapok témájának és a helységnek a meghatározását segíti, hogy kezdettől fogva feliratokkal látták el. Körülményesebb a lapon ábrázolt objektum fényképezési időpontjának meghatározása. Legtöbbször az üdvözlő szöveg keltezése vagy a postabélyegző dátuma nyújt egyedüli támaszpontot. Jelzi, hogy a felvétel a képen szereplő időpont előtt készült. A képeslapkiadás történetében korszakhatárt jelentenek az 1904 1905-ös évek. Ekkor postai rendeletre világszerte elterjedt a képes levelezőlap hátoldalának kettéosztása. Ez a tény is segíthet a felvétel időpontjának tisztázásában. A pontos meghatározás azonban más képek vagy egyéb helytörténeti dokumentumok egybevetésével végezhető el. Gyűjteményünkben külön csoportosítottuk az 1954 előtt - magánkiadók által - megjelentetett magyar városképi lapokat és a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 43
