Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Az egri vár: valóságos és eszmei érték

szeresen az egri várban is bemutatják. Zalán Tibor-Huzella Péter „Eger kis csillagai” című zenés történelmi játékát kisdiákok és színészek adták elő 2001-2002-ben a Dobó téren.

Gazdag az egri várvédelem témáját feldolgozó képzőművészeti alkotások sora. Egy 1632-ben megjelent német krónika metszete a várfalakon harcoló katonák mellett a törököket legyőző egri nők hősiességét emeli ki. Dobó Istvánról készült tipikus ideálképmás Kovács Mihály litográfiája 1854-ből. A legismertebb történelmi festmény Székely Bertalan „Egri nők” című alkotása, amely 1867-ben készült, és a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható. Egy vázlatát őrzi az Egri Képtár. XX. századi egri és más magyar festők is gyakran ábrázolták Eger ostromát. A Dobó István Vármúzeum 2002-ben kapta ajándékba Ruzicskay György 1938-ban festett expresszív hatású festményét.

Az egri hősöknek emléket állító első köztéri szobrot a mai Dobó téren helyezték el 1907-ben. A „Dobó szobor’-nak nevezett alkotás Stróbl Alajos műve, és Dobó István mellett Mekcseyt, valamint egy harcoló nőt ábrázol. A szobor költségeit országos gyűjtés útján teremtették elő, hogy ezzel is szimbolizálják az 1552-es diadalnak az egész országra kiható jelentőségét. Háttérben a várral a szoborcsoport a város jelképévé vált, ajándéktárgyaknak is kedvelt motívuma.

Az egri „csoda” halhatatlan krónikásáról, Gárdonyi Gézáról még életében utcát neveztek el, sírja pedig a vár egyik bástyáján található, ahol mindig van friss virágcsokor és koszorú, a látogatók ajándékaként.

Elsőként Pyrker János László egri érsek lépett fel a nemzeti értéket képviselő vár megmentése és megbecsülése érdekében. Az ő idejében, az 1830-as években kezdődött az első ásatás a várban. Restauráltatta a Setét kaput, és a boltívei alatt kialakított Dobó kápolnában helyezte el Dobó István vörös márvány síremlékének a dobóruszkai templomból származó domborművű fedőlapját. 1835-ben került a középkori székesegyház egyik oszlopára Marco Casagrande Szent István szobra. Ez utal az egri hagyományra, miszerint első királyunk a Királyszéke nevű dombról nézte az első egri templom építését.

A XIX. század második felében folytatódott ásatások után Gárdonyi regénye irányította a figyelmet az egri vár múltjára és a történeti értékek bemutatására. A két világháború között egri tanárok vezetésével tárták fel a föld alatti kaszámyatermeket, ágyútermeket és aknafigyelő folyosókat. Az Egri Vármúzeum első kiállítását, a lapidáriumot 1928-tól tekinthették meg a látogatók.

1952-ben a 400. évforduló alkalmából még a Buttler-házban rendezték meg a Heves megye és Eger történetét bemutató állandó kiállítást, ahol a vár228