Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Műemlék, nemzeti emlékhely, múzeum

számára milyen adottságokat, sajátos kihívásokat jelent az országos hírű műemlék falai között, nemzeti történelmi emlékhelyen működni. Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan járult hozzá a műemlékegyüttesben lévő múzeum a nemzeti emlékhely kultuszának ápolásához, ébren tartásához.

Az egri vár az állami tulajdonban lévő legfontosabb műemlékeink egyike, amely meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben. A vár léte és kiépítése eredendően az egri püspökséggel függ össze, hiszen a Szent István király által a XI. század elején alapított egyházmegye központja a várdombon volt. Itt épült fel a román és gótikus stílusú székesegyház, a ma is álló püspöki palota, de itt voltak a kanonokok és a szolgálónépek házai is. A tatárjárás után megerősített kővár a XVI. század közepéig védte a püspökséget.

A XVI. század közepén azonban megváltozott az egri vár szerepe, és az Oszmán Birodalom Nyugat-Európa felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból a felvidéki bányavárosokat védő erődítmény, végvár lett.

Az egri vár hírét megalapozó és az egrieket hőssé avató események 1552 őszén történtek, amikor Dobó István és maroknyi védőserege egy fél évszázadra megállította a keresztény Európát fenyegető hatalmas török hadsereget. Az egri események páratlan nyilvánosságot kaptak Európában, és Dobó Istvánt a „kereszténység Herkulesedként emlegették. Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, majd a XIX. századi költők, festőművészek után Gárdonyi Géza halhatatlan regénye, az Egri csillagok lett a vár kultuszának igazi megalapozója. A regény és a belőle készült film nyomán az egri vár a magyar nemzet tudatában egyet jelent a hazafisággal és a hősies helytállással. Az egri várat nemzeti zarándokhelynek is nevezhetjük, ahová az egykori harcok helyszínét keresve minden magyar iskolás eljut, és felnőttként újból megnézi gyermekeivel, unokáival együtt.2

A vár mint kultuszhely és műemlék védelme a XIX. század első felében, Pyrker János László érsek idejében kapcsolódott össze, és „a vár vigasztalan romhalmaza az ö kezétől kapja az első szépítést ”.3 Ekkor a vár megmaradt falai a nemzeti romantika szellemében az itt kialakítandó vallási és történelmi kultuszhely hátterét szolgálták. Az 1830-as években épült meg a Dobó-kápolna az egykori várkapitány síremlékének Dobóruszkáról elhozott fedőlapjával, került Marco Casagrande Szent István-szobra a középkori

2 PETERCSÁK Tivadar 2000. 207., 2002a. 7-9.

3 PATAKI Vidor 1934. 59.

184