Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Séta a mai várban

Céljuk, hogy a hadműveletek alatt a várbeliek mozgását az ellenség elől a föld alá rejtsék, és az embereket, fegyvereket az egyik bástyáról a másikra láthatatlanul és biztonságban eljuttassák. A föld alatti termekhez a belső és a külső várat összekötő átjáróból, az ún. Setét kapuból indulhatunk el. A Dobó István korában középső vagy emeletes kapunak nevezett rövid folyosót kelet felé bővítették, és a ma látható három kapunyílás biztosította a közlekedést. A rekonstruált tetővel ellátott, egykor emeletes Setét kapuba két dór oszlop között juthatunk be néhány lépcsőn ke­resztül. Ezek az oszlopok utalnak a XIX. századi „Dobó-kápolná”-ra, ahol eredetileg Dobó István síremlékét elhelyezték. A jelenlegi vasrácsos ajtón belépve, a honfoglaló őseink csontjait őrző emlékművet találjuk, amelyben 1902-ben helyezték el a Szépasszony-völgyben fellelt maradványokat. Jobb oldalon az egri hősök 1552-ből fennmaradt névsorát olvashatjuk. Egy fahíd jelzi az egykori felvonóhíd helyét, amely fölött kürtőn keresztül védhették a várbeliek a belső várat a betörő ellenségtől. A szemben elhelyezett tüzeske- rék-rekonstrukció Bornemissza Gergely leleményességét idézi a látogatók elé. A kapuból két egyforma méretű és szerkezetű nagyobb boltozatos terem­sorba jutunk, amelyek az emeleten is megtalálhatók. Ezek voltak a kaszár­nyatermek, amelyek a katonaság és a vámép tömeges szálláshelyéül szolgál­tak. A vízellátást a mindkét szintről, de a felszínről is használható bő vizű kút biztosította. A földszinti kaszámyatermekben a múzeum román és gótikus, il­letve reneszánsz kőtára található a főként a várból és Eger környékéről szár­mazó emlékekkel. A kaszámyatermeken keresztül érünk a Gergely-bástyába, amelyet a Dobó Istvánt 1553-ban a kapitányi tisztségben követő Bornemissza Gergely építte­tett. Az itt látható táblát 1975-ben, az egri vár ásatásai megkezdésének 50. évfordulóján helyezték el a munkát irányító Lénáit János, Pálosi Ervin és Pa­taki Vidor János tanárok, valamint a feltárást végző munkások, diákok és ka­tonák emlékére. Egy kőboltozatos folyosón juthatunk a Baldigara-féle délkeleti füles bás­tya ágyútermeibe. Ezeket két szinten egymás felett alakították ki az új olasz rendszerű bástyaépítészetnek megfelelően. Ezek lényege, hogy a bástyák elő- reugró „füle” mögötti biztonságban elhelyezett ágyúkból adott oldalazó és ke­reszttűz teljesen lehetetlenné tette, hogy a támadó ellenség a várfalakat meg­közelítse. A lőréseken át látható északkeleti Zárkándy-bástyát a XX. század elején, a vasútépítéskor vágták el a vártól, s az nem látogatható. A Baldigara- bástya két szintjén XVI. századi eredeti és rekonstruált ágyúk, a tűzmesterek 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom