Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Az egri vár kultusza
Gárdonyi Gézáról, az Egri csillagokról, az egri várfeltárások 30 évéről, a végváriak költészetéről. Vártörténeti vetélkedők, gyermekrajz-pályázat, a speciális múzeumi órák és foglalkozások a tanulók tízezrei számára hozták közelebb a várbeliek egykori életét és hősies küzdelmét. Az állandó kiállítások vezetői és a várról megjelent népszerűsítő kiadványok hozzájárultak az erődítmény múltjának reális megismeréséhez. A várhoz közel található az író egykori lakóháza, amely ma emlékmúzeum, kertjében Somogyi Árpád Gárdonyi szobrával. A vár iránt érdeklődő egriek és más városokban, falvakban élők hozták létre 1957-ben az Eger Vára Barátainak Köre egyesületet. Ennek máig az a célja, hogy megismertesse tagjait a vár hagyományaival, és segítse a történelmi értékek megőrzését. A várkultusz ébren tartásának sajátos és egyedi lehetősége a várban a Hősök terme. Ez az a kegyeleti hely, ahol a látogatók emlékezhetnek, és fejet hajthatnak az egri várvédők előtt. 1965-ben itt helyezték el Dobó István síremlékének fedlapját, amely a páncélba öltöztetett hőst ábrázolja, és minden valószínűség szerint az egykori várkapitány eredeti arcvonásait tükrözi. A lábánál külön tömbön kapott helyet a síremlékhez tartozó faragott csúcsos sisak. A múzeum a 450. évforduló alkalmából tervezi Dobó István ruszkai (ma szlovákiai település) síremlékének teljes egri rekonstrukcióját az oldallapok másolatainak a felhasználásával. Ily módon és - a Hősök terme elé állítandó - ünnepi díszőrséggel válhat a terem valódi kegyeleti hellyé. A síremléket két oldalt hat nagyméretű szobor veszi körül. Kiss István szobrászművész alkotásai az 1552-es várvédelem szereplőit szimbolizálják: végvári katonákat, tiszteket, kovácsot és egy egri nőt ábrázolnak. A teremben lévő kőszarkofágok a várbeli székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik, köztük a nevezetes ostrom áldozataiét is. A bejárattal szemközti falon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik az ostrom idején a várban tartózkodtak, s nevük fennmaradt. A múzeum mint tudományos intézmény mindig fontosnak tartotta, hogy munkatársai kutassák a vár és az erődítménnyel kapcsolatos személyek, így Dobó István és Gárdonyi Géza szerepét, munkásságát. Évkönyvünkben és Studia Ag- riensia sorozatunkban publikáljuk a legújabb kutatási eredményeket. Az 1982-ben megkezdődött végvári konferenciasorozat előadásai folyamatosan megjelentek nyomtatásban is. Az idei tizedik tudományos tanácskozást a 450. évforduló jegyében szerveztük. Évek óta a Dobó István Vármúzeum koordinálja a hazai Gárdonyi-kutatásokat. Az 1990-es évek elejétől a hagyományos múzeumi kiállítások és közművelődési formák mellett új lehetőségek nyíltak a nagyközönség számára von150
