Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Megyei és városi múzeumi törekvések Egerben
1989. április 1-jétől dr. Petercsák Tivadar a megyei múzeum és a szervezet igazgatója. A rendszerváltozás új lehetőségeket, de gazdasági nehézségeket, megszorító intézkedéseket is hozott. Tisztázódott a gyűjtemények tulajdonjogi helyzete, a műtárgyak a Heves Megyei Önkormányzat tulajdonába kerültek. Az egyházi eredetű gyűjteményegységek helyzete 1992-ben rendeződött. Visz- szakerültek az egyház tulajdonába, de az Egri Főegyházmegyei Hatóság valamennyi tárgyat letétbe helyezte a Dobó István Vármúzeumban, továbbra is a múzeum szakmai gondoskodására bizva. 1990-1991-ben a megyei múzeumi szervezettől a települési önkormányzatok tulajdona lett nyolc - elsősorban helyi érdeklődésre számot tartó - tájház, illetve kiállítóhely. Fenntartóik a helyi önkormányzatok, a műtárgyak azonban továbbra is a megyei szervezethez tartoznak, azok folyamatos állagvédelméről gondoskodunk. Egerben három állandó kiállítást nyitottunk („Palóc népművészet” a minorita rendházban - 1990; „Fegyvert s vitézt éneklek” — a vár felső kaszámyatermeiben - 1991; „Heves megye és Eger a XVIII-XIX. században” - a megyeháza udvarán lévő börtönépületben - 1993), így a megyei múzeumi hálózat a 3 múzeum mellett 7 kiállítóhelyből áll. A ’90-es években a régészeti feltárások számára páratlan lehetőségeket biztosítottak a nagyberuházások. Ezek fedezték az ásatási költségeket az M3-as autópálya nyomvonalán, a MÓL termékvezeték mentén vagy a Vison- ta Déli-bánya területén. 1993-ban új raktárbázist alakitottunk ki Egerben, amelyet a régészeti anyag elhelyezésére tetőtérrel bővítettünk, de korszerűsítettük a központi restaurátor műhelyt is. Megkezdtük az áttérést a számítógépes nyilvántartásra. A régészeti kutatási eredmények publikálására új periodikát (Heves Megyei Régészeti Közlemények) indítottunk. Az ország gazdasági átalakulásával lelassult az egri vár rekonstrukciója, a ’90-es évek végére különösen a középkori székesegyház területén komoly veszélyhelyzet alakult ki. 1997-ben tisztázódott az egri vár tulajdonjogi helyzete: az állami tulajdon kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, használója a Heves Megyei Önkormányzat. Azóta az állami és helyi erők összefogásával (Eger Város Önkormányzatával) eredmények születtek: vízelvezetés a falak alól, elkészült a X-XI. századi keresztelőegyház falait bemutató emlékhely, falmegerősítések. A várban modernizáltuk az Egri Képtárat ( 1996) és az egri vár történetét bemutató állandó kiállítást (2001). A gazdasági nehézségek hatására - az országos tendenciához hasonlóan - a Dobó István Vármúzeum látogatottsága is csökkent a ’90-es évek elejére. E tendencia megváltoztatására a hagyományos múzeumi kiállítások és köz- művelődési formák mellett az idegenforgalom számára új vonzerőt jelentő 122
