Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Megyei és városi múzeumi törekvések Egerben

Külön tartották nyilván a Gárdonyi könyvtárat.9

Az újonnan kialakult megyei szervezet igazgatója is Bakó Ferenc lett, és a hálózat ekkor két múzeumból (Dobó István Vármúzeum, Mátra Múzeum), a tamamérai iskolában lévő kiállítóhelyből és a parádi szabadtéri múzeumból állt. A szervezet adminisztratív és gazdasági központja az egri múzeum lett. A dolgozók létszáma 51 fő volt: 13 főfoglalkozású és 38 részfoglalkozású.10 11

A várbeli műemléki helyreállítások eredményeként 1965-ben nyílt meg a gótikus püspöki palota emeleti termeiben a vár és a város történetét bemutató állandó kiállítás és a földszinten a Hősök terme Dobó István síremlékének a Setét kapuból ide hozott fedőlapjával.11

Bakó Ferenc 1979-ig irányította a megyei múzeumi hálózatot, amely fokozatosan bővülő struktúrát jelentett. 1969-ben Hatvanban jött létre a megye harmadik múzeuma, 1974-től Hatvány Lajos Múzeum. A Hegedűs gyűjtemény anyagából alakult ki a Hevesi kiállítóhely ( 1969), majd a Bélapátfalvai kiállítóhely (1971) és Dormándon a Remenyik Zsigmondi emlékkiállítás (1976). Bakó Ferenc nevéhez fűződik a tájházak létesítése. A parádi Palóc-ház mellett a ’60-as, ’70-es években nyílt meg Átányban a Kakas-ház (1978), Kis- nánán a vár mellett a szlovák parasztház (1968), Mikófalván a Göböly-ház (1970), Noszvajon a Gazdaház (1977) és Verpeléten a Kovácsműhely (1964).12 A városra és a megyére kiterjedő régészeti történeti és művészettör4. kép. Bakó Ferenc múzeumigazgató ajándékot ad át a 250000. múzeumlátogatónak 1966-ban

9 Dobó István Vármúzeum Legújabbkori Történeti Adattár 131-76.

10 BAKÓ Ferenc 1964. 407.

11 BAKÓ Ferenc 1966. 349.

12 PETERCSÁK Tivadar 1998. 17-18.

119