Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)
Eredmények és gondok az egri vár műemléki rekonstrukciójában
székesegyházi romterület rekonstrukciós munkáiba, mert a pénzügyi fedezet a komoly feladatok ésszerű elkezdéséhez sem elegendő”. A KVI megbízása alapján Cséfalvay 1999-ben, értékelve a nyolc év alatt történt változásokat, újabb javaslatot készített. Az 1999. február 22-én megtartott tervtanács megállapította, hogy „a romterület a teljes megsemmisülés határához érkezett”. Ekkor már nem javasolják a természetes kő alkalmazását, viszont a lefedést több ponton is elképzelhetőnek tartják. Az elmúlt tíz évben több terv is született a tragikus sorsú romterület megóvására, de időközben a természet megtette a hatását. A falak állékonysága 1999-ben olyan állapotba került, hogy a terület nagy részét életveszély miatt le kellett zárni a közönségforgalom elöl. Tervek tehát vannak, s a legutóbbi alapján a Dobó István Vármúzeum 1999-ben pályázatot nyújtott be a Nemzeti Örökség Program ’99 Kastély- programjához a székesegyházi romterület vízelvezetésére és helyreállítására. Az igényelt 103 millió forint támogatást nem kapta meg az alapításának millenniumát 2001-ben ünneplő egri egyházmegye középkori székesegyháza a magyar államtól. Kaptunk viszont 1,5 millió forintot, amelyből befejezhettük a rotunda régészeti kutatását, valamint Botos Judit és Cséfalvay Gyula elkészítette a helyreállítás terveit. Most várjuk az értesítést, hogy a kivitelezéshez hiányzó 5 millió forintot megkapjuk-e az idei pályázaton, és - mire e sorok megjelennek - augusztus 19-én átadhatjuk-e a nagyközönségnek a Szent István korabeli rotunda alapfalait bemutató emlékhelyet. 1999-ben a KVI finanszírozásában megkezdődött a vízelvezetés a székesegyház falai alól, és az ebben az évben az Észak-Magyarországi Regionális Tanácstól kapott 42 millió forinttal remélhetőleg a konkrét helyreállító munkálatok is megkezdődhetnek a romterületen. Megállapíthatjuk tehát, hogy a magyar nemzet adósa az egri várnak. Amikor az államalapításnak és a kereszténység felvételének millenniumát ünnepeljük feltűnő, hogy az ország leglátogatottabb történeti emlékhelye, az egri vár nem szerepel a kiemelt műemléki beruházások között! A tervszerű és tovább nem halasztható, ütemezett rekonstrukcióhoz a szakmai tervek rendelkezésre állnak, vagy folyamatosan biztosíthatók. Egy ötéves program keretében évi 100-100 millió forinttal biztosítható lenne, hogy ez a fontos nemzeti emlékhely megőrizhető legyen, és az egri vár utódaink számára is azt az eszmei tartalmat és élményt nyújtsa, amit elődeinknek és nekünk jelent. Műemlékvédelem XLIV. 2000. 4. sz. 207-211. 107