Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Eredmények és gondok az egri vár műemléki rekonstrukciójában

3. kép. Az egri vár középkori székesegyházának falai 2000-ben

megkezdődhetett a korábbi évtizedek várásatási anyagának rendezése, restaurálása is.

Méltányolandó és példaértékű az az összefogás, amely a helyi erők és az országos hatóságok részéről az utóbbi két-három évben megnyilvánult. Ez azonban nem feledtetheti, hogy tíz év óta nem folytatódik a 80-as évek látványos és ma is indokolt rekonstrukciója az egri várban. Létezik egy - Fodor László statikus tervező által összeállított — középtávú veszélyelhárítási és állagmegóvási programterv, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság „Műemlék 2000” című kiemelt jelentőségű beruházási célprogramjába illesztett. Ez tartalmazza a várban öt év alatt elvégezhető legsürgősebb felújítási feladatokat (középkori székesegyház romterülete, Szép-bástya, Dobó-bástya, Zárkándy-bástya, Török-kert). A rekonstrukció költsége 500 millió forintra prognosztizálható. Ezzel hosszú távra biztosítható volna a vár állagvédelme, és utána már csak a napi karbantartási munkák maradnának.

Az egri vár legveszélyeztetettebb és tíz év óta legneuralgikusabb pontja az egri püspökség középkori székesegyházának falait tartalmazó romterület. Ezt a területet nyugodtan nevezhetjük a magyar műemlékvédelem csődjének! Tanulságai miatt a továbbiakban megpróbálom felvázolni a tízéves történetet.

104