Petercsák Tivadar: Várak és múzeumok - Studia Agriensia 29. (Eger, 2010)

Eredmények és gondok az egri vár műemléki rekonstrukciójában

1. kép. Légi felvétel az egri várról, 2000 (Prohászka Imre felvétele)

A rendszerváltás utáni években megállt a tervszerű rekonstrukció, és a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt a minimális karbantartási munkák mellett csak néhány ponton történtek, elsősorban a múzeumi funkciókhoz és a látogatói forgalomhoz alkalmazkodó felújítások (pl. alsó kapu, feljárati út burkolása, felső kaszámyaterem rendbetétele, gótikus palota lépcsőjének cseréje, gótikus palota és képtárépület homlokzati festése, szükséges falko- rona-javítások). 1991-ben megkezdődött a Szép-bástya rekonstrukciója, megtörtént a növényzet letakarítása, ám a következő évben a munkálatok pénzhiány miatt nem folytatódhattak, így az esővíz azóta is akadálytalanul szivárog be a kaszámyatermekbe, ahol a kőtáron keresztül a legnagyobb látogatási forgalom bonyolódik. Az 1990-es évek szakmai eredménye a Hippolit-kapu kinyitása és az eredeti állapotot tükröző rekonstrukciója, valamint a környezetében lévő falszakaszok kőcserés felújítása. Az 1990-es évek első felében a múzeum, illetve egy külső bonyolító közreműködésével történt a vári felújítások összehangolása. Az évenként változó mértékű anyagi fedezetet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Műemlékek Állami Gondnoksága, Heves Megye Önkormányzata és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet biztosította. A múzeum önálló felújítási kerete 1993-ban megszűnt, 1996-ban

102