Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK KÉSZÍTŐI - Manufaktúrák, gyáripar

tekben jelent meg a XVII. században, de a paraszti kertekben általánosan termesztett virággá csak a XIX. században vált.

Az asztalosoknak csak egy része végezte maga a festést is. Ezek közé tartozott például Mezei András Hevesen, aki „ művészi rózsákat meg tulipánokatfestett ujjal meg gumiceruzával. ” A festett bútorokat itt 1904/1905-ig készítették.210

A bútorok festését, „pingálásáf ’ sok esetben - például a fazekasokhoz hasonlóan - az asztalos felesége végezte. Ezzel kapcsolatban több adat is fennmaradt a vizsgált területről. Egerben például az utolsó festett bútort készítő asztalosmester, Lajer József és a festést-virágozást végző felesége 1919-ben még dolgoztak.211

Manufaktúrák, gyáripar

A XIX. század második felében a népművészet utolsó nagy „virágzásánák” idején az iparban és ezen belül a faiparban is gyökeres változások kezdődtek. Ezek hatását majd a századfordulótól, de különösen az I. világháborút követően tapasztalhattuk a vizsgált terület népi lakáskultúrájában is. 1885-ban a Történelmi Magyarország területén - Horvátország nélkül - 550 482 fő iparos dolgozott. A faiparban illetve a bútor és dekorativ lakberendezés iparágban 32 különböző iparos tevékenységet tartottak nyilván,212 ebből az alábbiak kapcsolódtak szorosabban a lakáskultúrához, illetve a bútorgyártáshoz:

2. táblázat. A bútoriparban foglalkoztatottak 1885-ben

Ipari tevékenység

Önálló vállalkozó

Segéd-és

mun kásszemélyzet

Összesen

Asztalos

11 657

9117

20 774

Esztergályos

892

532

1424

Képfaragó

24

34

58

Székgyártó

54

71

125

Tömörem hajlított fabútorgyáros

15

2021

2036

Bútorgyáros

7

649

656

Kárpitos

432

676

1108

Képkeretgyáros

1

5

6

Tükörgyáros

1

3

4

210 ENA 30-67.

211 BAKÓ Ferenc 1958. 12.

212 JEKELFALUSSY József 1886. 66-67, 74-75.

91