Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Ülőbútorok
Sokkal nagyobb számban ismerjük az áttört faragással díszített székeket Nógrád megyéből. Talán legismertebb darabjait Bertók János faragó készítette és Pilinyből kerültek a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe.123 A szék faragott támlabetétjén - mely a millenniumra készült - király alakja látható teljes koronázási díszben. Az áttört faragások kedvelt motívumai a virágok (tulipán, rózsa) mellett a huszárok gyalogosan vagy lovon,124 a természetből vett jelenetek, nemzeti jelképek. Az áttört faragást gyakran festették is, mint például a címerábrázolásnál a nemzeti színekkel.125 A díszes karszékekből viszonylag kevés maradt meg a gyűjteményekben, ennek oka az is lehet, hogy ezekből jóval kevesebb készült és vételáruk is magasabb volt. Nagyobb számban ismeijük a felsorolt típusok dísztelen változatait, ezek jellemezték szélesebb körben a népi lakáskultúrát a XIX. század végétől. A nagyobb méretű ülőbútorok, padok, lócák több ember számára kínáltak helyet, és gyakran ezeken is aludtak. A legegyszerűbb változatai egyetlen nagyméretű vaskos, hosszú deszkalapot, pallót jelentettek, melyekbe karólábakat csapoltak. A szegényebb rétegeknél sárpadkát építettek és ennek tetejét fedték deszkával, de állt a bútordarab sárlábon — azaz vályogból készült pilléren - is. Háttámlaként ezeknél a típusoknál a lakóház fala szolgált, de erre sok esetben - a lóca hosszúságában - deszkát erősítettek.126 A XVIII. században már a támlával készült darabokat is széles körben használták. A lócákat specialisták készítették, de a festett darabok többsége asztalosmunka. A palócok lakta területen gyakori volt - más bútorokhoz hasonlóan - a támla áttört díszítése. A Göböly József által a XIX. század közepén készített karos lóca faragása a területen készült darabok szép példánya.127 A palóc ülőbútorok díszítésére az országos viszonylatban kiemelkedő színvonalú pásztormunkák is hatottak. Külön faragtatták ugyanis azokat a táblákat, melyeket a lócákba illesztettek. Egy 1958-ban készített lócahát darabon domború címerábrázolást jelenített meg a faragó tölgyfaleveles motívumok között.128 A természetből vett jelenetek, így a tölgyfa és a makk is 123 NM. 80158. 124 DM. 845, 947. 125 PM. 593-1947. LENGYEL Ágnes 2000. 392. 126 ZÓLYOMI József 1984. 8. 127 DIV N. 67. 37. 1-2. 128 HLM. 82. 19. 1. 62
