Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Ülőbútorok
itációban egyes festett, illetve fehér egyes karszéket116 említenek. Ugyanitt szerepel a házba való gyalult széknek singit megnevezés is. A paraszti szóhasználat széknek nevez minden lapból és becsapolt lábakból szerkesztett bútort. Ezt valószínűleg általánosan is így használták a középkorban, melyre a Néprajzi Lexikon a mészárszék elnevezés magyarázatával is utal.116 117 118 119 A karszék megnevezést érdemes közelebbről is megvizsgálni, már csak azért is, mert ez az elnevezés szerepel a leggyakrabban az 1800-as évek elejéig az említett megyei iratokban. A karszék nem a karosszéket takarja, hanem éppen - a XVII. századtól a parasztság körében is terjedő - támlás, hegedűhátúnak vagy terpeszlábúnak nevezett széktípust. A karszék elnevezést széles körben használták a Dunától keletre fekvő országrészekben, de a Dunántúlon például a Győr vagy Somogy vármegyékben kiadott limitá- ciókban hátos szék a neve. '18 Karszéknek neveztek tehát minden olyan ülőbútort - ezekben az iratokban - mely az ülőlapján és a lábain kívül valamilyen támlával is rendelkezett. Ezért nevezték például a támlával rendelkező lócákat Három Emberré való gyan- táros festett kar székn9-nék és a hegedühátú, támlás széket egyes kar szék-nek. A másik típusba a lécvázas székek tartoznak, melyek régebbi - a XIII. századig nyúló - népi használatra tekintenek visz- sza, mint az előbb ismertetett parasztszékek. Csaknem minden településén megtalálhatók voltak, de több dél-borsodi, délhevesi faluban kizárólag ezt használták. Ülőlapját - a dikóhoz hasonlóan - csuhé- val, gyékénnyel, szalmával fonták be, ese42. kép. Gyerekszék, kisszék. Kisnána. DIV N. 69. 21. 1. (Fotó: Lónyai Györgyné) 116 BAZMLS. IV. A. 1001/b. 98. 275. 117 K. CSILLÉRY Klára - BALOGH István 1987. 580-581. „Mivel a középkorban a mészárosok is ilyen 4 lábú széken darabolták és árusították a húst, ez az elnevezés átment később az üzletre is.” 118 XJM. 56. 63. 8. H. CSUKÁS Györgyi 1996. 125., 142. 119 BAZML. IV. A. 501/b. XVI. I. 15. 60
