Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS A népi lakáskultúra és ezen belül a bútorzat történetére vonatkozóan a XIX. századtól vannak szélesebb ismereteink. Ez részint összefügg azzal, hogy a néprajztudomány kibontakozásával ekkor születtek meg az első átfogó leírások az etnikai csoportok életmódjáról, kultúrájáról benne a lakótér leírásával.1 A XIX. század első felének tanulmányait, bár kitűnő forrásmunkák, sok esetben jellemezte a romantikus szemlélet.2 Mégis, ebben a korszakban már elsősorban néprajzi kérdésekkel foglalkozó írásokkal is találkozhattunk, míg a megelőző évszázadok forrásaiban a történelmi-földrajzi leírások között csak szórványosan fordultak elő a népi életmódra vonatkozó adatok. A kutatás során fontos célkitűzés volt, hogy minél több forrást, adatot tárjunk fel a paraszti bútorzat történetére vonatkozóan már a XVII. századtól - a török kiűzését követő időszaktól - kezdődően. A Török Birodalom északi határa - Eger várának 1596-os elestét követően - a vizsgált területen húzódott. Elsősorban a háborús viszonyok következtében a XVII. századból való levéltári források az északi, a harcoktól, dú- lásoktól kevesebbet szenvedett településekről származnak. Az asztalosok által készített bútorok felsorolását és árait is tartalmazó limitációk közül a fellelhető legkorábbit 1625-ben Zemplén megyére vonatkozóan adták ki Terebesen.3 A XVII. századból az említetten kívül még hat asztalos árszabás maradt fenn, melyeket Kassán, Füleken, illetve Eperjesen adtak ki.4 A limitációk közül nem csak az asztalosoké volt használható a bútorzat kutatásánál. Külön szabályozták például a „Sindely, Deszka, Hordó, Szú- szék, Szekér csináló és kerékgyártó” mesterek munkáját, melyből kettő is 1 SZEDER Fábián 1819. 41. 2 A tudomány 1817-1872 közötti első korszakát találóan nevezte el Kosa László a „Romantika korának” KOSA László 1989. 28-29. 3 BAZMLS. IV.A 1001/b. loc.98. No.275. Terebes város neve később Tőketerebes, ma Trebiäov (Szlovák Köztársaság). 4 Abaúj vármegye, Kassa - 1626: BAZMLS. IV. A. 1001/b. Loc. 98. No. 275. Abaúj vármegye, Kassa - 1653: BAZMLS. IV. A. 1001/b. Loc. 98. No. 278. Zemplén vármegye - 1655: BAZMLS. IV. A. 1001/b. Loc. 98. No. 279. Nógrád vármegye, Fülek - 1660: HML. IV-l/b. 2. Sáros vármegye, Eperjes - 1666: BAZMLS. IV. A. 1001/b. Loc. 98. No. 280. Abaúj vármegye, Kassa - 1696: BAZML. IV. A. 501/b. XVI. I. 15. 5
