Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Az edénytároló bútorok

A másik, rendszerint álló téglalap alakú, deszkakeretbe foglalt, általában többsoros polc. Erre a változatra a tányémspolc, tálaspolc nevek mellett Bélapátfalván az „ómáriom ” másutt a tékamnevet is használták. A házilag, illetve specialisták által készített darabok között gyakoriak a faragott, festetlen példányok.80 81

Nagyobb részük azonban asztalosmunka, melyet a többi bútor stílusában díszítettek, virágoztak. Ezek között vannak a miskolci-mezőkövesdi stílus szerint vörös, feketén erezett alapon festett darabok, melyeket Átánytól,82 Egerszalókon át83Noszvajig használtak. A többpolcos tálasoknál gyakran sötét (barna, fekete, sötétkék) alapon84 jelentek meg a piros-fehér-kék-zöld színű virágmotívumok.

Nagyon jellegzetesek a sátoraljaújhelyi bútor stílusában készült tálaspolcok-, fogasok,85 ahol a virágozás a szélesebb felső és alsó, ívesen fűrészelt deszkákra jellemző. A díszítés valamennyi látható részre, az oldalakra és a polcok

35. kép. Tányéros polc. Noszvaj. D1V N. 55. 39. 1. (Fotó: Lónyai Györgyné)

36. kép. Tálas. Mikófalva. DIV N. 67. 47. 1. (Fotó: Lónyai Györgyné)

80 Mezőkövesden, Cserépfalun.

81 DIV N. 67. 27. 1.

82 DIVN. 78. 59. 1.

83 DIVN. 55. 43. 1.

84 MM. 53. 1. 350.

85 SRM. 57. 1221. 1,57. 118. 1.

51