Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - A téka
teknél, illetve elmagyarosodott leszármazottaiknál is ugyanúgy végbement a XX. század elejétől, mint a terület magyar származású paraszti népességénél. A festett szekrények lassan kiszorultak a szobákból, többségük az enyészeté lett. Ma mindössze két megmaradt darabot ismerünk Heves megye német nemzetiségű paraszti lakossága köréből, melyek Aldebrőről származnak, és 1846-ban készültek.74 A sötét alapszínű szekrényeket apró virágozás díszíti. Nem fedezhető fel semmilyen kapcsolódás a környék festőasztalosainak munkáival. Az egyetlen megmaradt szekrénypár alapján ma már nehezen rajzolható meg a nemzetiségek lakószobájának bútorzata, és annak esetleges stílusváltozása. További kutatások szükségesek egy teljesebb kép megismeréséhez, valamint a nemzetiségek és a környezetükben élők lakáskultúrájában bekövetkezett esetleges kölcsönhatások felderítésére. A XX. század elejétől a parasztság körében használt ruhásszekrények egyszínűek,flóderozással utánozzák a nemes fa erezetét. Több esetben a sublótokhoz hasonló dísztárgy tárolási funkciója is megmaradt, ezért a tetejére esztergált, fűrészelt rácsot készítettek. A ruhásszekrény az első világháború után egyre több településen helyet kapott a menyasszonyi kelengyében is. A téka Az eddig tárgyalt bútorokkal szemben a téka faliszekrény. A ház falazatához rögzítik, függesztik. A család méretéhez képest a paraszti lakóházak alapterülete kicsi volt, ezért az évszázadok során mindig használták a falakat is tárolásra. A téka kialakulását a kutatók a falakban kialakított fülkékből vezették le.75 A fülkét kibélelték, polcozták, majd ajtót kapott. Végül az egybeszerkesztett bútor kikerült a fülkéből és külön használták. A falakba mélyített fülke, a vakablak a XIX. században még széles körben elterjedt volt a vizsgált területen, ma is láthatunk ilyet, például az abasári Kapás-házban. A téka a jobb módú parasztság bútora. Formája elhelyezésétől függött. A területen a sík hátlappal készülő darabok mellett a falak találkozásánál elhelyezett saroktékák is jellemzőek voltak. Ez utóbbiak gyakran nem is kerültek a falra, hanem a saroklócákra állították. A két típus alkalmazása a szoba sarkos- illetve párhuzamos elrendezésével nagyban összefüggött. 74 DIVN. 2002. 46. 1. 1-2. 75 CS. SEBESTYÉN Károly 1930. 41-46. 48
