Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Tárolóbútorok - Az ácsolt láda

szánva, hogy a halottakat abban temessék el, vagy pedig a készítők alkal­mazták ugyanazon díszítést a koporsón és az ácsolt bútoron. Az említett szi- halmi magángyűjteményben található darab tetején két, egyenlő szárú, cifrá­zott kereszt is látható körbe foglalva, mely az imádkozó emberábrázolással együtt valószínűleg szintén az ókeresztény korban kerülhetett rá az ácsolt szekrényekre, illetve koporsókra, és ezzel párhuzamosan vált elsődleges val­lási szimbólummá. A szihalmi táj ház másik ácsolt ládáján39 található emberábrázolás a He­vesi Múzeumi Kiállítóhelyen lévő darabbal az ábrázolás módjában mutat ha­sonlóságot.40 16. kép. Hármas emberábrázolás, ácsolt ládán. Joó Csaba magángyűjteménye. Szihalom. SzT. 2003. 535. 1. (Rajz: Ferenc Tamás) 17. kép. Ácsolt láda egész alakos emberábrázolása. Heves. HMK. 1999. 2. 5. 1-2. (Rajz: Ferenc Tamás) Ez utóbbi elejének középső, harmadik deszkáján hármas emberábrázolás van, mely egyetlen félkörívből emelkedik ki. Az alakok testét karcolással dí­szítették, míg a fejük többszörös, koncentrikus körív, melyek közös közép­pontja látható, de belsejében más díszítés nincsen. Az ábrázolás érdekessége, hogy az alakok fogják egymás kezét, s csak az összekulcsolt kezeket jelenítik 39 SzT. 2003. 535. 1. 40 HMK. 99. 2. 5. 1-2. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom