Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK TÍPUSAI ÉS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSÜK - Tárolóbútorok - Az ácsolt láda

lisztesládát szuszéknak hívtak. A XX. században a megyében - az északi falvak kivételével - valamennyi ácsolt ládára ezt az elnevezést kezdték hasz­nálni. Ez is jelezte azt a folyamatot, melynek eredményeként az ácsolt láda lakodalmi szokáskörben betöltött szerepe lassan elhalványult, és a hagyo­mány a helyére lépett asztalosbútort őrizte meg ebben az összefüggésben. A szép darabokat a forma és a díszítés összhangja jellemezte. Az ácsolt szekrények lapos vagy domború - ház- nyereg- vagy koporsótetőnek neve­zett - fedéllel készültek, mely a hátsó két sarokpillérből kinyúló facsapokon forgott. Egyik típusnál a szemben lévő oldalak egyenlő szélességűek, a má­sik típust a felfelé keskenyedő oldalpár jellemezte. A minta a bútor tetejét és elejét borította be teljes egészében. A díszítés harmonizált a szerkezeti ele­mek helyzetével is. Az első sarokpillérekre függőleges, míg az egymásba csúsztatott deszkákra vízszintes mintázatot készítettek. A kompozíció fő motívuma a láda elejének középső vagy alsó deszkáján helyezkedett el. Ezek a deszkák rendszerint szélesebbek is a többinél, míg a legfelső deszka álta­lában keskenyebb, és ennek megfelelően apróbb, ismétlődő, sorba rendezett mintázattal zárja le, és egyúttal hangsúlyosabbá teszi a főmotívumot. Egy Nagyrédén gyűjtött, 1899-es datálású ládán31 az alsó, legszélesebb deszkán hatalmas félkörív látható, mely további kisebb sugarúakat foglal magában. A legbelsőt késsel karcolt, rácsos díszítéssel töltötték ki. A félkör­ívek közé további íves sorminták készültek. A geometrikus formát két oldalt - fülszerűen kapcsoltan az előbbihez - megismételték. A főmotívumot a lá­da aljánál farkasfog sorminta zárja le. A középső deszka vékonyabb, a rajta lévő mértani díszítések két - csaknem egyforma - motívumot alkotnak, a lá­da függőleges szimmetriatengelyében karcolt sáv jobb és bal oldalán. A har­madik, legfelső deszka a legkeskenyebb, melyet két függőleges sáv tagol há­rom részre, ezekben három egyforma motívum látható. Felülről lefelé tehát három-kettő-egy motívum helyezkedik el a deszkákon, melyeket egy képze­letben csúcsára állított egyenlő szárú háromszög mentén láthatunk. A díszí­tés egésze egy jól megtervezett kompozíciót alkot, melyet a sarokpillérek függőleges mintái kereteznek. A hornyolóval, körzővel húzott vonalak, körök szabályos elhelyezkedé­se, a mértanias díszítés a XVIII. századig alig keveredett növényi motívu­mokkal, ami pedig az asztalosbútort a kezdetektől meghatározta. Az ácsolt ládánál a növényi ornamentika csak a XIX. századtól vált általánossá, de 31 D1VN. 80. 8. 4. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom