Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK ÁRAI, KERESKEDELME

A termék neve Ár Festve gyantarossan 90 Nyoszolyát az gazda deskajábul fehíren ha az asztalos ad lábat hozza 1 Festet nyoszolyatul 1 80 Supellatos Festet nyoszolya az gazda deskajábul 3 Egy festet másfél singes ládát az Gazda deskajábul 1 Egy Singes ladatul 75 Egy kocsi ladatul gazda deskajábul 48 Az irat érdekessége, hogy külön szerepel a „sindely, deszka, hordó, szúszék szekérgyártó és kerékgyártó” munkája, melyben egy tölgyfa szuszék árát 18 dénárban szabták meg. Jól látszik, hogy milyen alacsony ár ez a fenti búto­rokéhoz képest. A szegényebb parasztság körében az ácsolt bútor népszerű­ségét ez az adat is egyértelműen indokolja. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy mennyi mezőgazdasági munkával le­hetett - béresként - egy szuszék árát megkeresni 1706-ban. A szőlőmetszők napi munkájukért kaptak 18 dénárt. Ha az étkezésükről maguknak gondos­kodtak, akkor 30 dénár illette őket. A búzaaratóknak 18 dénár volt a napi bé­re, étel nélkül 24 dénár. De még a szénagyűjtők is 18 dénárt kaptak napi bér­ként étel nélkül. A szuszék ára, tehát egy napi munkával megkereshető volt, persze ez alatt nem a menyasszonyi kelengyébe tartozó díszes bútort kell értenünk, ha­nem a díszítetlen darabokat. Az alacsony ár azzal is magyarázható, hogy fá­ban gazdag területen hozzáférhető volt az alapanyag és a férfiak el tudták ké­szítetni az ácsolt bútort. Az árszabás azonban azt bizonyítja, hogy a szuszékok a piaci, vásári ke­reskedelemben is jelen voltak. Ezt más adatok is alátámasztják. Eger piacá­ra például 1747-ben Csemely községből és a Felföldről érkezett „szúszék- kal ” megrakott szekér.370 A szuszék elnevezés a vizsgált területen, Észak- és Kelet-Magyarorszá- gon terjedt el, és elsősorban a gabona és liszt tárolására használt nagymére­tű ácsolt bútort értették alatta. A díszes ácsolt bútorra akkor használták ezt a kifejezést, ha a szobai használatból - állapota miatt - már kikerült, és a fent 370 BERTA József 2001. 121. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom