Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTOROK ÁRAI, KERESKEDELME

8. táblázat. Asztalostermckek limitációja, 1696 Termék neve Ára Egy szál hársfa Deszka f. -30 Egy szál Asztalosnak való fenyő Deszka f. - 12 Közönséges fenyő Deszka f. - 9 Tölgy fa Deszka f. -30 Hársfából ...négy szegü Asztal Láda fiók és lábastól maga Deszkájából f. 3.60 Karszék singtül363 fejéren f. - 12 Egy fejér öreg364 kar szék 3. sing. f.-95 Fejér köz Rámának singtül f. - 12 Festett Rámának singi f. - 16 Evgyes Fejér kar szék f.-24 Festett evgyes kar szék f.-36 Három Emberré való gyantáros festett kar szék f. 1. ­Két Emberré való fejir nyoszolya f. 1.21 Egy sima köz settzel365 széknek fája f. 1. ­Két Emberre való festett nyoszolya f. 1.80 Egy festett superlátos366 Ágy f. 4.24 Egy köz gyalólt fejér ajtó pártázatossan f. 1.­Egy Fejér Dupla ajtó f. 1.30 Festett dupla ajtó f. 2. ­Egy Embemekvaló ormos koporsó f. 2. ­Gazdadeszkájából f. -75 14 Esztendőn alól való embernek f. 1.24 Paraszt eöreg fejér szekrény Láda f. 2. ­Másfél singnyi zöld Láda pléhestül f. 1.50 363 A sing régi hosszmérték. Egy sing a bécsi rőf 4/5 része, azaz 62,2 cm volt. 364 Az „öreg, eöreg” kifejezés, jelzőként számtalan esetben fordul elő a vizsgált korszak ársza­básaiban. Magyarázatát a Magyar Értelmező Kéziszótár 1030. oldalán is megtalálhatjuk, mely szerint a korszakban főként a „nagy” szó mai jelentésében használták. De gyakran előfordult a „valaminek a nagyobb, fontosabb része” jelentésben is. 365 Az asztalosok árszabásaiban a settzel, setzel, setzli vagy bőrszék kifejezés többször előfor­dul. Ezeket a párnázott ülőalkalmatosságokat a nyergesek borították be bőrrel, posztóval vagy más nemesebb kárpittal. H. CSUKÁS Györgyi 2003. 24. A fenti árszabásban csak a „fája” faszerkezete szerepel, borítás nélkül. 366 A szuperlátos vagy mennyezetes ágy Észak magyarországi használatáról a parasztság kö­rében több adat is tanúskodik. SZABADFALVI József 1997. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom