Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Miskolc
Miskolc Északkelet-Magyarország népi lakáskultúrájára meghatározó befolyást gyakorló központok sorában Miskolcot kiemelt hely illeti meg. Az asztalosságnak több száz éves gyökerei vannak a városban, de kezdeteit pontosan nem ismerjük. Az első adatok a városban dolgozó asztalosokról a XVII. század végéről származnak.269 A XVIII. század elejétől azonban működésükre mind fennmaradt munkáik, mind pedig a városi összeírások bizonyságul szolgálnak. Elsősorban a templomokban találhatók azok a festett mennyezetdeszkák és templomi berendezések, bútorok, padok, melyek a XVII. század elejétől a miskolci festőasztalos műhely tevékenységéről tanúskodnak. 1726-tól a városi összeírások is említik Asztalos Imre és István nevét. 1734-ben Asztalos Imre festette át a noszvaji templom mennyezetdeszkáit, 1735-ben pedig ugyancsak ő és Asztalos István készítette el a megyaszói templom festett tábláit. Ehhez képest saját céhszervezetük csak a XVIII. század végén jött létre. Ezt megelőzően is több céhes mester dolgozott a városban, de ők a nagy múltú - a XVI. században alapított - kassai asztaloscéh vidéki mesterei voltak. 1792-ben intéztek levelet a „ Tekintetes Diós Győri uraság úriszékihez ”, mely arról tanúskodik, hogy az asztalosoknak már létezett valamiféle közössége, társasága ekkor. Ez azt jelentette, hogy az 1780-as évek közepétől a termelés és az értékesítés szabályozásának néhány alapelvében megegyeztek. Nem licitáltak egymásra a deszka árát illetően, és nem vállaltak el más mester által már felvállalt munkát.270 A cél persze a céhprivilégiumok megszerzése volt, melynek artikulusait az úriszékhez írott levélhez271 is mellékelték. Az asztalosok tudatában voltak annak, hogy az artikulusok elfogadása nem az úriszék hatásköre, és valójában támogatókat kerestek a céhalapítás ügyének megoldásához: 269 Miskolc város számadáskönyvei szerint 1682-ben „ A templom eleöt léveő Thomacznak két ajtait Asztalos Péter. ..’’készítette. HÓM HTD. 87.3. 1.249. 1687-ben két török, 1696- ban pedig két újabb mester Pályinkás András és Bungváld Gáspár a kassai céh landma- jszterei költöztek a városba. HÓM HTD. 87.3.1.246. A templomokban dolgozó festőaszta- losokról 1686-ből és 1690-ből található adat a számadáskönyvben. HOM.HTD. 87. 3. 1. 247. Közli: VERES László 2005. 88. 270 VERES László 2005. 90. 271 HÓM HTD. 76. 10. 4. 117
