Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör
ről. A rimaszombati múzeumban olyan ládával is találkoztam, amelynek világosbarna alapszínében volt látható a fekete márványminta, illetve csíkozás.263 Ez arra utalhat, hogy a bama-vörösesbama-vörös alapszínváltozást a gömöri területek lakáskultúrájában nehezebben fogadták el, mint az említett szomszédos megyékben. A márványmintás alapszín árnyalatok szerinti eltérése a vizsgált darabokon jól látható. Ennek oka többféle lehet: más időszakban, évtizedben készültek,264 más műhelyből kerültek ki, vagy pedig az, hogy más-más piacok, különböző tájegységek lakói számára készültek. A használat helye szerint csoportosítva az ebben a stílusban készült rimaszombati ládákat tapasztalhatjuk az alapszínek fent említett eltérését. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a festésnél figyelembe vették, hogy melyik város piacára viszik eladni a portékát. Több tanulmányban is utalnak arra a kutatók, hogy az asztalosok a megrendelők, illetve a felvevőpiac igényeihez alakítják munkájukat.265 Azt azonban ki kell jelenteni, hogy a rimaszombati asztalosokkal kapcsolatban konkrét adatot nem találtam a kérdés egyértelmű eldöntésére, illetve alátámasztására. A problémát nem lehet lezártnak tekinteni, az erre vonatkozó források keresését folytatni kell. Az eddigiekben főként az ácsolt, illetve a festett ládákon keresztül vizsgáltam meg a gömöri bútorkészítés központjait. Természetesen ezekben a központokban a lakáskultúra valamennyi népi bútora készült, de az említett két tárgytípus az, amely egész Északkelet-Magyarországra eljutva sajátos stílusjegyeivel jelentős hatást gyakorolt az országrész népi életmódjára és népművészetére is. A ládafestés stílusai, színvilága a nyoszolyákon, tékákon-faliszekrénye- ken, tálasokon is megfigyelhető. Az asztalok festése nem volt jellemző, keményfából készült több generáción átöröklődő gótikus darabok igazi remekeivel találkozhattunk a múzeumi gyűjteményekben. A díszítésben jellemző volt az intarzia, a nemesebb fából legtöbbször az asztallap közepére berakott, befaragott rozetta vagy más növényi dísz. A szegényebbek az egyszerű, puhafából készült, léckeretes, dísztelen darabokat használták. A bútorkészítésben nagyon magas színvonalat ért el Gömörben is a fafaragás. Elsősorban a faragott háttámlájú székek őrzik ennek az emlékét. Kiemelkedő darabok a rimaszombati múzeum hegedűhátú székei, melyek 263 GMM.E 4850. 264 A ládák jelentős része nem „annós”, évszámos. 265 K. CSILLÉRI Klára 1972. 39-44. 115
