Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)

A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör

stílusban készítettek bútorokat. Ennek oka a felvevőpiacban keresendő. Gömör vármegye az ország azon megyéi közé tartozott, ahol nagyon magas volt a nemesség, ezen belül a kisnemesség aránya. A területen az elmúlt évtizedekben folytatott társadalomnéprajzi kutatásokból257 jól ismerjük a nemesség falvan- kénti elhelyezkedését és átalakuló életmódját. A nemesség nagyobb része bizonyosan nem vette át lakáskultúrájában a „cikomyás, parasztos” stílust.

Széles volt azonban az érintkezés a nemesség alsó rétegei és a jobbágyfelszabadítás után birtokossá vált parasztság között. A különbségek a XIX-XX. század fordulójához közeledve egyre csökkentek, és a XX. század közepén sok helyen már eltűntek: ,,Az én időmben már nem tartotta senki a nemességet, vegyítve voltak. Parasztokhoz is mentek és fordítva is (házasság”. „ Ügy külsőleg nem is lehetett őket felismerni, mert a bocs koros nemesek (1-2 hold szántóval) bőgatyában, lobogós ingujjban jártak, mint egy rendes parasztember". „A paraszt sokkal gazdagabb volt, mint némelyik nemes, aki nemzetes úrnak hívatta magát”.25* A XX. század első feléből már arról is van adat, hogy Zádorfalván „Lenkey Pál állítólag a kutyabőrös nemesi levelét a tulipános ládában őrizte”.259 Azt sajnos nem tudjuk, hogy a tulipános láda, mely stílusban készült.

A kutatás során mindeddig nem sikerült a II. stílus jegyeit viselő és Rimaszombat városához is köthető ládát beazonositani, melyen nemesi leánynév szerepel. Ennek oka azonban, meggyőződésem szerint, elsősorban a ládák hiteles adatolásának hiánya260 és semmiképpen sem bizonyítéka a kizárólagos paraszti használatnak. Az tehát valószínűsíthető, hogy a kék illetve vörös alapszínű feketével csíkozott, flóderozott alapon festett ládák több társadalmi rétegben is elterjedtek. A kék alapszín az eddigiekből kitűnik, hogy sokkal gyakoribb a vizsgált anyagban. A vöröses, márványozott darabok jóval ritkábban, ezért felvetődik a kérdés, hogy Gömörben vajon megjelölhetők-e

257 A Debreceni Egyetem Néprajz Tanszéke által kiadott Gömör néprajza sorozat több kötetében is találhatók erre vonatkozó kutatások. A téma legátfogóbb ismertetése A Gömöri Magyarság Néprajza IV. kötetében látott napvilágot. SZABÓ László 2006.

258 Benkő Éva, Molnár Ágnes, Szabó László gyűjtései Imoláról, Zádorfalvárói. Közli: SZABÓ László 2006. 118.

259 SZABÓ László 2006. 117.

260 A ládákon szereplő nevek településhez kötése is több esetben problémát jelentett. Az „NS” - nemes jelölést a korábbi időszak ládáin sem alkalmazták minden esetben a nemesi származású lányoknál.

113