Veres Gábor: A népi bútorzat története Északkelet-Magyarországon - Studia Agriensia 28. (Eger, 2008)
A BÚTORKÉSZÍTÉS KÖZPONTJAI - Gömör
magáénak tudó város mellett a XIX. század elejétől már Csetneken, Dobsinán, Jolsván és Tiszolcon is az asztalosok céhszervezetekben dolgoztak. A festett bútor nemcsak az említett a településeken készült. Voltak olyan falvak is, ahol egy-egy dinasztia működése sajátos iskolát és ezzel együtt stílust is teremtett. Ilyen volt például Redova, ahol a Láng család nevét kell megemlítenünk. Közülük is kiemelhető Láng Mihály tevékenysége, aki Kovács András segítőtársával az egész település számára készített ládákat.237 A múzeumi gyűjteményekben található darabok alapján jól kirajzolódik a gömöri festett bútorok karaktere. A leggyakoribb alapszínek a XIX. század első felében a sötétzöld, sötétkék és a barna voltak, és ennek az időszaknak jól kimutatható a XVIII. századi bútorstílussal való folytonossága, kontinuitása is. A Rozsnyó környékén gyűjtött ládák közül kiemelhetők a Bányászati Múzeum Berdárkán gyűjtött darabjai. Ezek között is több stílus felfedezhető. Megtalálható a sötétkék alapszín, leggazdagabban a láda elejét díszítik, melynek általában a hármas tagolása figyelhető meg. A középső mező hordozza a hangsúlyozandó főmotívumot, ennek két oldalán elhelyezett díszítmények pedig egymás tükörképei. A három mezőt gyakran be is keretezik. A díszlécek, léckeretek alkalmazása a XVIII. századi darabokon is általános, és a XIX. század elején is széles körben jellemző volt. Ezek elkészítése több munkát igényelt, ami a bútorok árában is jelentkezett. A XIX. század derekán az igény szélesebb körben jelentkezik a ládák iránt. A legtöbben azonban inkább az olcsóbb darabokat tudták megvásárolni. A drágább ládák mintájára ezeken az esztergált részeket, kereteket a festéssel jelenítették meg. Ez látható az 1844-ben készült, Berdárkán használt darabon is.238 A XIX. század első feléből még nagy számban találkozhatunk a léckerettel, féloszlopokkal díszített ruhásládákkal. Ugyancsak Berdárkán gyűjtötték azt az 1838-ban készült ládát,239 melynek elejét négy féloszloppal tagolták három részre. A két külső, illetve a két belső féloszlop megegyező. Ezeket esztergával készítették, tehát forgástestek, oszlopok voltak, melyeket hosz- szanti tengelyük mentén fűrészeltek ketté és illesztettek a bútorra. A középső profilléc-keret sarkainál növényi faragványokat is elhelyeztek. 237 Láng Mihály 1847-1928 között élt Redován. VALENTOVÁ Viera 1973. 118. 238 Archív NÚ SAV. Közli: VALENTOVÁ Viera 1973. 109. 239 BM N. 3701. A láda felirata: Krizkó Marina 1838. 107
