Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
HORN ILDIKÓ: Magyar végvári tisztek erdélyi karrierlehetőségei a 16. század második felében
a végül a várhegyi kapitányságba jutó Pemeszy István és a gyalui tiszttartó Pemeszi Pál alapozta meg a család jövőjét.14 Egy ideig Nádasdy mellett is szolgált a Balassi-rokonsághoz tartozó és Nyitrán, valamint Pápán vitézkedő Palatics János, akinek fia, Palatics György a fejedelemségben a lugosi, karánsebesi báni címig jutott.15 Nádasdyhoz és a Báthoryakhoz kapcsolódott Petrichevich Horváth Kozma változatos karrierje is, aki először a Fráter György familiárisait szaporító horvát nemesek utolsó hullámával érkezett Erdélybe. Fráter György meggyilkolása után Somlyói Báthory András szolgálatába állt, majd Nádasdy udvarába ment, de végül visszatért a Báthory fivérek szolgálatába. Báthory István leghívebb emberei közé tartozott, és pályája csúcsán Gyulafehérvár udvarbírája, majd Fogaras főkapitánya és feje- delemi tanácsos lett.16 Ugyan nem sorolhatjuk a katonák közé, de jelentősége miatt érdemes megemlíteni a Nádasdy gazdaság központi irányítóját, Sennyey Ferencet, aki fiát küldte a másik országrészbe, és ez a fiú, Sennyey Pongrác a századforduló legmeghatározóbb politikusai közé emelkedett.17 Visszatérve a katonákra, nem felejtkezhetünk meg a Ghiczyekről sem, akik nemcsak familiárisai, hanem édesanyjuk, Nádasdy Ilona révén közeli rokonai voltak a nádornak. Közülük Ghyczy György fényes katonai karriert futott be, 1552-1556 közt a Kanizsa, Szigetvár, Babocsa, Berzence és Esztergom körül folyt harcokban tűnt ki személyes vitézségével.18 Erdélybe 1556-ban tette át székhelyét, ahol Somlyói Báthory Andrásnak a szolgálatába állt. Erdélyi korszaka azonban csak rövid kitérőnek bizonyult, mert egy új lehetőség visszacsábította Magyarországra: 1557-ben Nádasdy Tamás támogatásával a frissen épített Érsekújvár kapitányságát kapta meg, s ez jelentette pályája csúcsát is; tisztségét huszonkét évig, 1579-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.19 Legfiatalabb öccse viszont hosszú és sikeres pályát fu14 A Pemesziekre és rokonságukra: Rónay Elemér: A bolyai Bolyai-család. In: Turul 1942, 53- 55.; Kis Bálint: Erdély régi családai. Az osztopáni Pemeszy család. In: Turul, 1892, 130-133. 15 Enyingi Török Bálint. S. a. r.: Bessenyei József. Bp., 1994.; Arday Pál: Palatics György. Századok 46 (1912) 476-477. 16 Petrichevich-Horváth Emil: A Petrichevich-család általános története. Bp., 1934, 321-329. 17 Lázár, 1889,75-77. 18 Nagy Miklós: A Ghycziek a magyar nemzet történelmében. In: Turul 1929/1-2. 14-16. 19 Kvalitásait jól mutatja Verancsics Antal érsek, királyi helytartó jellemzése: „Est enim ben- emeritus, maturus, prudens, moderatus, sobrius, constans, fidelis et vigilans. Seit quoque et praeesse et regere ordines militares... Unde mihi quoque ita placet, ut si me ipse nunquam deseret, ego cum eo semper manere facillime potero.” Idézi: Nagy, 1929, 16. 104
