Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)

FELD ISTVÁN: Ágyúvédőművek a 16. század első fele erődítményépítészetében

az egyes védőműtípusok eltelj edésének folyamatát, alkalmazásuk közelebbi időpontját sem tárta fel eléggé építészet- és hadtörténeti kutatásunk. Mivel az épületrégészeti kutatások mellett fontos eredmények várhatóak a levéltári források felderítésétől is, talán nem érdektelen a következőkben röviden összefoglalni mindazt, amit ebben a vonatkozásban ma tudunk - vagy inkább tudni vélünk!

Pataki Vidor, a 16. század magyarországi várépítésének első, kifejezetten történeti szempontú összefoglalója 1932-ben még azt állapította meg, hogy „Az 1526-41 közti magyarországi várépítésre adatot nem találtunk”4, s az azt követő, 1556-ig, az Udvari Haditanács létrejöttéig teijedő időszakot is csak „a szükségépítkezés ” vagy a „ hevenyészett építések kora ” megnevezéssel illette5, amikor „ rögtönzött munkával ” s elsősorban fából-földből emelt védőművekkel igyekeztek volna védhetővé tenni a 16. századi értelemben erősségnek aligha tekinthető középkori várakat, megfogalmazása szerint: „ családi lovagkastélyokat’’6 A kora újkor hazai erődítéseinek további kutatását alapvetően meghatározó munkájában azonban Pataki nem maguknak az építményeknek az elemzésére, hanem kizárólag korának szakirodaimára és levéltári forrásokra, s azon belül is elsősorban a kamarai iratokra és a Kriegsarchiv aktáira támaszkodott7— s csupán röviden utalt arra, hogy a fentiekkel ellentétes megállapítások szerinte „a magánlevéltárak eddigi publikációi” alapján sem fogalmazhatók meg.8 Nem kívánva kisebbíteni a Bécsben kiterjedt kutatásokat először folytató jeles történész érdemeit, utalnunk kell azonban arra, hogy ekkor már jelentős közlemények álltak rendelkezésre - többek között - Perényi Péter 1534 és 1541 között folytatott kiterjedt sárospataki erődítés-építkezéseiről.9

forrás.adottságok kényszerétől vezettetve - Perényi Péter 1537 és 1541 között kiépített sárospataki rezidenciája (fő? egyetlen?) mesterének. Lásd erre legutóbb: Détshy Mihály: Sárospatak vára. Sárospatak, 2002. 61., ugyanitt a további pataki mesterekre vonatkozó adatokkal. Említi Vedani működését Domokos, 2000. 21. is, ugyan tévesen a család másik ága kapcsán feltűnő Nicolo da Milánóval együtt.

4 Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I. (1932) Klny. 1-33.

5 Pataki, 1932. 2-3.

6 Pataki, 1932. 3-5.

7 Pataki munkásságának kritikai értékelése: Domokos, 2000. 20. skk., ugyanitt kortársa, Leone Andrea Maggiorotti műveinek áttekintése is, mely utóbbi most nem képezi munkánk tárgyát.

8 Pataki, 1932. 6-12.

9 így főként kiemelendő Díváid Kornél: A sárospataki vár. Klny. a Magyar Mérnök és Építészegylet Közleményéből, 1902., mely még akkor is jelentős munka, ha a pataki erősség magját képező Vörös-torony korhatározását tévesen adja meg.

176