Veres Gábor - Berecz Mátyás (szerk.): Hagyomás és megújulás - Életpályák és társadalmi mobilitás a végváriak körében - Studia Agriensia 27. (Eger, 2008)
MÉHES PÉTER: Egy végvár hétköznapjai. Élet a kiskomáromi várban Túrós Miklós vicekapitány (1642-1658) leveleinek tükrében
A kiskomáromi végvár helyzete, állapota és sorsa A „Kanizsa ellen vetett végvidék” véghelyei közül a hangsúly egyre inkább Kiskomárom4 várára esett, hiszen ez volt az, amelyik Kanizsával szinte szembe helyezkedett el. Habár a törökök Kanizsa elfoglalásával a zalai védelmi vonalon belülre kerültek, így meg tudták kerülni a várat, mégis többször tettek kísérletet Kiskomárom elfoglalására. Ennek az volt az oka, hogy a török területre mélyen benyúló vár állandó veszélyt jelentett a török por- tyázó csapatokra, és őrsége súlyos károkat okozott a Török Hódoltság területén belül. A hathatós védekezés azonban itt is csak úgy működhetett, hogy a fent említett várak összefogtak, s kiegészítették egymás szerepkörét.5 Kiskomárom vára más szempontok miatt is központi szereppel bírt. Egy keskeny földnyelven helyezkedett el, s Hídvégnél6 kapcsolódott be a Királyi Magyarország területéhez. A régi leírás szerint a vár „ az legspiccen való véghely volt", ami annyit jelent, hogy a török által megszállt terület és a Királyi Magyarország területének a mezsgyéjén volt található. A mai Kiskomárom- Keszthely közötti út volt az összekötő erő, amit a török igyekezett mindig veszélyeztetni, hogy lehetetlenné tegye a vár utánpótlását és a határterületekkel való összeköttetését. Ráadásul a kiskomáromi vár az említett területen fontos hírközpont is volt; azon várak kevese, amelyiknek kapitányai pénzt áldoztak kémek alkalmazására. A kiskomáromi várra tehát hatalmas teher hárult.7 A vár a 16. század második felétől szerepel végvárként, s a század végén Bakó Farkas a kapitánya. Állapotával különösebb problémák nem akadtak egészen 1640-ig, amikor is Hidasy András körmendi vicekapitány a következőket írja levelében: „ ...Komárom bástyája ledült volna... ”.8 E híradásnak lehetett valami alapja, mert 1641-ben a kiskomáromi vitézlő sereg Batthyány I. Ádámnak azt jelenti, hogy „...az külső kerétésünkfélelmes... ”,9 azaz veszé4 Kiskomárom várának neve a forrásokban különbözőképpen fordul elő. Leggyakrabban az alábbi említésekkel találkozhatunk: Kis Komár, Komár, Kiskomárom, Kis Komárom 5 Dóri Szilvia: Békebeli csatározások. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Szerk. J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, 2008. 37. 6 Ma: Balatonhídvég 7 Iványi Béla: Végvári élet a Dunántúlon a XVII. században. MTA Kézirattár 5301/7. Bp., 1958. 8-9. 8 1640. május 11. Hidasy András körmendi vicekapitány levele Batthyány I. Ádámnak. Idézi: Iványi, 1958. 9. 214
